A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1956. V.-1958. X. (Budapest, 1959)

szükségképpen következik, hogy a perújítással megtámadott határozatot — az elsőfokú bíróság véleményes jelentésével történő felterjesztés után — a Legfelsőbb Bíróság a határozat támadott részében a törvény értelmében [Pp. 267. § bek.] hatályon kívül helyezné, és az ügyet további eljárás végett az elsőfokon eljárt bírósághoz újra visszaküldené. Ennek az eljárásnak — az adott körülmények között — semmiféle célja és valóságos komoly értelme nem volna. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az ügymenetnek — a Pp. rendelkezésein belül megengedhető — egyszerűsítése és gyorsítása végett a Pp. előbb már idézett 267. § (1) bek. értelmében a perújítási kérelmet már most, a törvényességi óvással együtt érdemben elbírálta, hogy ezzel az elsőfokú bíróság által történő, ezúttal pusztán felesleges formaságként mutatkozó véleményes jelentés felterjesztését mellőzze. (1956. VIII. 16. — P. törv. 21.722/1956.) A fél jogainak és méltányos érdekének figyelembevétele jogról való lemondásnál. 413. A bizonyítás lefolytatása után a bíróság személyesen kihallgatta a felperest, aki az előadását váratlanul azzal fejezte be, hogy a keresetétől eláll. Ennek alapján a bíróság a pert megszüntette. A legfőbb ügyész törvényességi óvása alapos. A Pp. 4. §-a értelmében a bíróság a félnek olyan jogról való lemondását, amely a fél méltányos érdekeivel ellentétben áll, nem köteles figyelembe venni, ha azt a fél a bíróság tájékoztatása és figyelmeztetése ellenére is fenntartja. A jegyzőkönyvből megállapíthatóan a járásbíróság a felperest a Pp. 3. §-ában foglaltak ellenére jogaira nem oktatta ki. Az elsőfokú bíróságnak a felperest elsősorban jogaira ki kellett volna oktatnia, s amennyiben nyilatkozatát ezt követően is fenntartotta volna, úgy az illetékes ügyészség egyidejű megfelelő értesítése mellett a tárgyalást folytatni kellett volna az igazság megállapítása érdekében. Mivel a bíróság a Pp. jelzett rendelkezéseitől eltért, a hatályon kívül helyezés, s az eljárás tovább folytatására vonatkozó indítvány indokolt. (1956. X. 12. — P. törv. 22.216J1956.) Perbeli elismerés figyelmen kívül hagyása. 414. Felperes vállalat 13 628 Ft kártérítés -iránt indított keresetet gépkocsivezetője ellen. Az alperes a tárgyaláson a kereseti követelést elismerte és azt kérte, hogy tartozását havi 300 Ft összegű részletekben fizethesse. A járásbíróság alperest elismerése alapján kötelezte, hogy a kereseti összegét havi 300 forintos részletekben megfizesse. A törvényességi óvás alapos. A 14/1956. (V. 30.) M. T. sz. rendeletnek a Mt. V. 191. §-ának helyébe lépett 24. § (1) bek. értelmében a dolgozó kártérítés címén összesen legfel 396