A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1956. V.-1958. X. (Budapest, 1959)

jebb egy havi alapbérének 15%-a erejéig felel. A teljes kár erejéig a (3) bek. értelmében csak abban az esetben lehet felelőssé tenni a dolgozót, ha a kárt okozó magatartása bűncselekménynek minősül és ezért a bíróság jogerősen elítélte. A járásbíróság a perben nem vizsgálta, hogy az alperes ellen a károsító cselekményével kapcsolatban indult-e büntető eljárás és az milyen eredménnyel végződött. E körülmények megállapítása nélkül az alperes elismerése ellenére is, csupán egy havi alapbérének 15%-a erejéig kötelezhető kártérítésre. (1958. II. 27. — P. törv. 20.276/1958.) Büntető bírói ítélet figyelembevétele kártérítési perben (Pp. 9. §). 415. Az állami gazdaságban, ahol alperes dolgozott, a felügyeletére bízott kacsákból 46 db eltűnt, 11 db pedig elhullott. A kacsák eltűnését valószínűleg az okozta, hogy alperes a tó jegét csak részben távolította el, ezért a kacsák úszás közben a jég alá kerültek és megfulladtak. A járásbíróság az alperes bűnösségét társadalmi tulajdon hanyag kezelésének bűntettében megállapította, azzal az indokolással, hogy nem gondoskodott arról, hogy a kacsáknak olyan víz álljon rendelkezésre, hogy bele ne fulladhassanak. A perben alperes a kár összegét elismerte. Azzal védekezett, hogy azért nemcsak ő, hanem a hozzá beosztott két gondozónő is felelős. A járásbíróság az alperest a kereseti összeg megfizetésére kötelezte. A megyei bíróság azzal az indokolással hagyta helyben, hogy az alperes bűnösségét büntetőbírói ítélet megállapította, ez pedig a polgári perben eljáró bíróságra kötelező, az alperes a teljes kárért felelős. A törvényességi óvás alapos. A Pp. 9. §-a szerint a büntetőbírói ítélet köti ugyan a kártérítés kérdésében eljáró bíróságot, de csak abban a kérdésben, hogy követtek-e el bűncselekményt, és elkövetője a terhelt volt-e. A kártérítési kötelezettség kérdésében a polgári bíróság szabadon dönt, a kár mértékét önállóan vizsgálja és a kártérítési kötelezettség alól mentesíthet is. Az alperes azzal, hogy a kacsák a jég alá kerülhettek, nem számolhatott. Ha ugyanis a tó nagysága miatt teljes jégtelenítésre sor nem kerülhetett és a kacsák vízellátása más módon nem vol^t megoldható, eltűnésük az alperesnek fel nem róható, mert a jég alá kerülésükkel okszerűen nem számolhatott. Ennek a körülménynek a kivizsgálása nélkül az ügyet megnyugtatólag elbírálni nem lehet, (1956. VI. 1. - P. törv. 21.222/1956.) Kizárási kérelem elbírálása. 416. A fővárosi bíróság egyik tanácsvezető bírája ellen alperes a Pp. 13. § (1) bek. e) pontjára alapított kizárási okot jelentett be. A fővárosi 397