A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1956. V.-1958. X. (Budapest, 1959)

a nedvesség következtében egészségtelen, bútorai megpenészednek. Alperes a műhelyben rendszeresen dolgozik, veri a vasat, ennek következtében a felperes épülete is rezeg, rongálódik. Előadása szerint a tanács az alperest a műhely lebontására és átépítésére kötelezte. További előadása szerint az alperes az ingatlanok mesgyéjének közelében akácfákat ültetett és pedig olyan sűrűn, hogy azok az ő telkét beárnyékolják. A felperes a fák eltávolítására, a kovácsműhely lebontására és átépítésére kérte kötelezni alperest. A peres felek egyezséget kötöttek. Eszerint az alperes kötelezte magát, hogy kovácsműhelyét lebontja és a telek másik oldalára átépíti, ezenkívül kötelezettséget vállalt az akácfák ritkítására is. — Ezt az egyezséget a bíróság jóváhagyta. E végzés ellen beadott törvényességi óvás alapján hozott határozat megállapítja a következőket. A Pp. 3. § (1) bekezdése szerint a bíróság hivatalból köteles gondoskodni arról, hogy a felek a perbeli jogaikat helyesen gyakorolják, köteles a feleket a szükséges tájékoztatással ellátni és őket jogaikra, illetőleg kötelességeikre figyelmeztetni. A Pp. 148. §-ának (2) bekezdése szerint pedig a bíróság az előtte kötött egyezséget csak akkor hagyhatja jóvá, ha az egyezség a jogszabályoknak és a felek méltányos érdekeinek megfelel. Ezek az eljárási jogszabályok az adott esetben azt a feladatot rótták az ügyben eljárt bíróságra, hogy legalább az alperes nyilatkozatai révén tájékozódjék : történt-e birtokháborítás, s ha igen, az miben áll és hogy azt mindkét fél méltányos érdekét kielégítő, egyben legegyszerűbb módon miként lehet megszüntetni. Az eljárt bíróság ennek a feladatának nem tett eleget. Nem tisztázta annak a felperesi tényállításnak a valódiságát, hogy az államigazgatási hatóság az alperest valóban kötelezte-e a kovácsműhely lebontására. De nem vizsgálta azt sem, hogy a vízlefolyás megszüntetésének mi a célszerű módja, az, amelyet a felperes követel, vagyis a műhelynek jelentős munkával és anyag veszteséggel járó lebontása, vagy a vízlefolyás kármentes biztosítását esetleg ereszcsatorna felszerelésével is el lehet érni. Azt sem vizsgálta a bíróság, hogy az alperesnek a műhelyben végzett munkája valóban olyan mérvű háborítást jelent a felperes számára, amely a műhely lebontását is indokolttá teszi. (1958. XII. 20. — P. (örv. 22.832jl957 ) Szolgalmi jog Haszonélvezeti jog terjedelme. 66. Az alperes nő 1954 végén hatósági engedélyt kért és kapott arra, hogy az özvegyi haszonélvezeti jogával terhelt ingatlanról húsz akácfát 74