A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1956. V.-1958. X. (Budapest, 1959)

Az alperesnek ugyanis a teljesítésre az elálló nyilatkozat közlése előtt több mint 10 hét állott a rendelkezésére. Ennél hosszabb utólagos teljesítési határidőt nem kérhetett, s nyilván nem is kapott volna a felperestől. De nem kért ilyen határidőt az alperes az 1956. augusztus 10-i tárgyaláson sem, hanem csak azt ígérte meg, hogy ha az ingatlanának eladási árát megkapja, akkor ő is fizetni fog. Arra, hogy a felperes ilyen bizonytalan idejű teljesítésre várjon, nem lett volna kötelezhető, annál kevésbé, mert közel félévi késedelem után a teljesítésnek ilyen bizonytalan időre történt ígérése feltételezi a hitelezői érdekmúlást is. (1957. XI. 29. — P. törv. 22.432/1957.) 50. A 170 D-öl területű perbeli telek és az azon levő ház a felperes tulajdona. A házat a hozzátartozó — kertnek használt — telekkel együtt már 19 év óta az alperes bérli. Az igazgatási hatóság engedélyt adott arra, hogy a felperes a kert északi vonalán egy 5x4 méter alapterületű istállót építsen. A felperes az alperest annak tűrésére kérte kötelezni, hogy az istállót az építési engedélynek megfelelően felépíthesse. Meghallgatása során előadta, hogy az istálló mellé egy szobát is akar építeni. Az alperes azzal védekezett, hogy a kert beépítése az ő bérleti jogát sérti. A keresetet elutasító ítélet ellen beadott törvényességi óvás alapján hozott határozat megállapít ja a következőket : Az elsőfokú bíróság nem vizsgálta kellően, hogy a felperesnek milyen gazdasági és egyéb érdeke fűződik ahhoz, hogy a teleknek megfelelő részén egy szerénynek tervezett istállót és — építési engedélytől függően — egy lakószobát építsen. A lakószoba építésének megengedhetőségéhez szükséges az építési engedély ismerete, mert ebből tűnik ki, hogy erre a célra a telekből — udvarrésszel együtt — niilyen terület elfoglalása szükséges. Vizsgálni kell továbbá azt is, hogy a tervezett építkezés az alperes érdekközösségében milyen változást eredményez. Vizsgálat tárgyává kell tenni, hogy a telek elkülönített használata megoldható-e vagy pedig a bejárásnak — főleg az állatok és esetleg szekér átvezetésének — az alperes használatában maradó területen kell-e történnie. Ez az alperest a használatban mennyiben korlátozza vagy zavarja. Fel kell deríteni, hogy a felperes milyen lakásban lakik és a tanyáján megfelelő gazdálkodási lehetőségek vannak-e. (1958. III. 14. - P. törv. 20.483/1958.) 51. Az ingatlan birtoka iránt indított perben hozott törvényességi határozat megállapítja a következőket. Mindenek előtt rá kell mutatni, hogy a mindennapi életben nem ismeretlen az olyan jogügylet, amely szerint az ingatlanát elidegenítő tulajdonos kiköti az ingatlanon levő valamely építménynek (pl. mosókonyha, fásszín, góré stb.) bizonyos idő alatt való lebontási és elviteli jogát. Ilyen megállapodásnak jogi akadálya nincs. 59