A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1956. V.-1958. X. (Budapest, 1959)

értéket azonban köteles lett volna 3 — 5 év alatt a felperesnek kifizetni. Ennek az igénynek az érvényesítése független a tagsági viszonynak utóbb történő megszűnésétől. A felperes keresetének alapja az, hogy az alperesi ktsz-be történt belépésekor termelési eszközeit bevitte, térítést azonban azokért nem kapott. E térítési díj alapja tehát nem valamely hatósági jellegű intézkedés, hanem a szövetkezeti tagsági viszonyból folyó jog, amelynek érvényesítését sem az alperesi szövetkezet alapszabálya, sem külön jogszabály a bírói hatáskörből nem vonja el. A másodfokú bíróságnak ezzel ellentétes állásfoglalása azt eredményezné, hogy a felperes e perbeli igényét sehol sem érvényesíthetné, mert a bírói úton kívül más eljárásra lehetősége nincs. (1956. X. 19. — P. törv. 22.441/1956.) Birtokigény érvényesítése juttatott ingatlanra. . 45. Az ingatlan tulajdonjogára alapított birtokperben a fellebbezési bíróság a keresetet érdemben elbíráló elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a pert megszüntette. Álláspontja szerint a felperes a földreform során juttatott ingatlanok birtokbaadását kéri, ennek a kérelemnek a teljesítése pedig államigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. — E határozat ellen beadott törvényességi óvás alapos. A felperes a perben azt állította, hogy az ő és felesége részére juttatott ingatlanokat a juttatást követően birtokba vette, felszántotta és csak ezt követően akadályozták meg az ingatlan használatában. Ebből az előadásból nyilvánvaló, hogy nem a földhöz juttatottnak eredeti birtokbahelyezéséről van szó, hanem a felperes mint tulajdonos követeli az alperesektől az általuk állítólag jogcím nélkül elfoglalt ingatlanainak birtokbaadását és 4 évi használati díjának a megfizetését. Ennek az igénynek az érdemi elbírálása hatáskör hiánya miatt nem mellőzhető. (1957. XI. 8. — P. törv. 22.157jl957.) Birtokigény érvényesítése mezőgazdasági ingatlanra a tulajdonátruliázás engedélyezésének megtagadása esetén. 46. Az alperesek 1950. április 29-én megvásároltak a felperestől 1 kat. hold 17 D-öl területű szántóingatlant 2800 Ft vételárért és 1950 őszén birtokba léptek. Az adásvétel engedélyezése iránt előterjesztett kérelmet az Ingatlanforgalmi Bizottság elutasította. A szerződő felek ezt tudomásul vették azzal a kijelentéssel, hogy „majd lesz valami". Az alperesek továbbra is birtokban maradtak és háborítatlanul használták a földet. Az 1953 júniusi kormányprogram után lehetőség nyílt volna az átruházási engedély megszerzésére, de az alperesek ilyen irányú lépéseket nem tettek. 1954 augusztus havában az alperesek a községi 55