A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1956. V.-1958. X. (Budapest, 1959)

szüleitől, ezt a telekrészt elkülönítve használta, arra még első házassága előtt házat is épített, azt birtokolta, míg a szülei a visszamaradt telekrészen levő öreg házban laktak és az ahhoz tartozó telekrészt használták. Ha ez valóban így volt, ha ez az állapot hosszú időn át fennállott, a felperes apjának az általa épített új házra és a hozzátartozó telekrészre a rendelkezési jogát, a telekkönyvi állapot fenntartása mellett sem lehet kétségbe vonni. Ebben az esetben az új házat és a hozzátartozó telekrészt a felperesre a közös tulajdoni illetőség keretében is hatályosan átruházhatta, és a felperes a gyengébb jogcímen birtokló alperessel szemben, annak birtokbabocsátására — az egyéb korlátozó rendelkezések keretében — igényt tarthat. A felperes a perben a tulajdonközösség megszüntetését nem kérte. Az új ház és a hozzátartozó telekrész tulajdonjogának kérdése tehát csak a birtokláshoz való igény szempontjából vizsgálható. Ehhez valamennyi tulajdonostárs perbenállására nincs szükség, ha meghallgatásukkal a birtoklás kérdése tisztázható. Azonban ehhez is valamennyi érdekeltet meg kell hallgatni és be kell szerezni a szerzési okiratokat, a felperes elődeinek hagyatéki iratait is. Csak a teljes tényállás ismeretében lehet megnyugtatóan elbírálni, hogy az egész ingatlanra fennálló tulajdonközösség keretében a felperest az új házra és a hozzátartozó telekrészre a birtoklási jog, a lakáskiutaló határozatban foglalt korlátozás mellett mennyiben illeti meg. (1957. III. 14. — P. törv. 22.788/1956.) Közös tulajdonban álló ingatlanra fordított költségek megtérítése. 42. Az öröklés útján közös tulajdonba került házasbelsőségen az egyik tulajdonostárs által végeztetett beruházás költségeinek aránylagos megtérítése iránt a másik tulajdonostárs ellen indított perben hozott törvényességi határozat megállapítja a következőket : Jogszabály, hogy a közös tulajdonban álló ingatlanra fordított szükséges beruházások aránylagos részének a megtérítését a tulajdonostárs a többi tulajdonostársaktól feltétlenül, a hasznos költekezések aránylagos megtérítését pedig gazdagodásuk erejéig követelheti. Téves tehát a bíróságnak az az álláspont ja, hogy mivel a felperesnek a tulajdonközösség megszüntetésére irányuló elsődleges keresete sikerre nem vezetett, vagyis mivel a közösség fennáll, ezért a közös ingatlanra eszközölt beruházások aránylagos megtérítésére irányuló másodlagos kereseti kérelme időelőtti. (1957. II. 1. — P. törv. 23.148jl956.) • • i / Ingó dolgok birtoka. 43. Az ingóságok birtokbaadása iránt indított perben hozott törvényességi határozat a következő megállapításokat tartalmazza : 53