A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1956. V.-1958. X. (Budapest, 1959)

vételi szerződésnek lényeges tartalma volt az is, hogy az eladó felperest a közös tulajdonból folyóan a másik tulajdonostárssal létesített megállapodás alapján a közös ingatlan elkülönített használatát illetően megilleti olyan jog is, amely szerint a felperesé a házas parcella, míg a testvéréé a másik parcella. Az ilyen joghoz — a közös tulajdon jogi megosztása nélkül is — az a következmény fűződik, hogy az annak megfelelő használatot egyoldalúan egyik tulajdonostárs sem változtathatja meg. Birtokháborítás esetén mindegyik tulajdonostárs a saját jogán és önállóan élhet a birtokvédelemmel, a tulajdoni illetőség átruházása, öröklése esetén az új tulajdonostársat is köti a megosztott használat. Az adásvételi szerződés előzményeiből és tartalmából, valamint a peres felek személyes előadásából kitűnőleg a felperes azzal adta el az ingatlan eszmei felerészét az alpereseknek, hogy a testvérével, mint az ingatlan eszmei másik felerészének tulajdonosával létesített megállapodás alapján a közös ingatlant az előbbieknek megfelelően elkülönítetten használják és az alperesek azzal vették meg az ingatlan eszmei felerészét, hogy a természetbeni megosztás folytán a házas parcella lesz az övék, s a vételárban is ennek megfelelően állapodtak meg. Az ingatlan felerészét eladó felperes és a perben nem álló másik tulajdonostárs között azonban olyan vita áll fenn, amely kétségessé teszi azt, hogy a felperest, az elkülönített használatot illetően a már említett jog valóban •» megillette-e. Minthogy pedig az adásvételi szerződésnek e jog átruházása is lényeges tárgya volt, a felperesnek az adásvételi szerződésből folyó kötelessége e vitás kérdésnek az elintézése, mert az adott esetben a felperes teljesítéséhez ez is hozzá tartozik. Mindaddig tehát, amíg a felperes a perbeli ingatlan másik tulajdonosával (testvérével) a közös ingatlan elkülönített használatát illetően fennálló vitát megfelelően és olyan értelemben el nem intézi, mint ahogy azt az adásvételi szerződésben kifejezésre juttatta — az alperesek a még ki nem fizetett 5000 Ft vételárhátralékot a felperes kezéhez kifizetni nem tartoznak, ellenben bírói letétbe kötelesek azt helyezni. (1956. VIII. 2. — P. törv. 21.608/1956.) Közös ingatlan birtoka. 41. Az ingatlan birtoka iránti keresetet elutasító jogerős ítélet ellen leadott törvényességi óvás alapján hozott határozat megállapította a következőket : Való ugyan, hogy az ingatlan telekkönyvi megosztása nem történt meg és a felperes az ajándékozási szerződés alapján csak az egész ingatlan 80/184 osztatlan közös illetőségét szerezte meg tulajdonul. Azonban a felperes a perben azt állította, hogy az apja a neki ajándékozott részt már az 1950. augusztus 9-én kelt szerződés alapján elkülönítve megkapta a 52