A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1956. V.-1958. X. (Budapest, 1959)

tulajdoni arányának és a méltányosságnak megfelel-e, figyelemmel az időközi építkezések folytán bekövetkezett értékemelkedésekre is. (1958, VI. 5. — P. törv. 21.157/1958.) 39. A perbeli 856 O-öles házasbelsőség a peres feleknek és a perben nem álló tulajdonostársaiknak osztatlan közös tulajdonában áll. Az ingatlant egyedül az alperes birtokolja. A felperes a tulajdoni hányadának megfelelő telekrészt házépítés céljára értékesíteni akarja s ezért azt kérte, hogy az alperes a telket bocsássa közös birtokba, s a tulajdoni illetőségnek megfelelő 224 n-öl területet — egymás közti viszonyukban — az ingatlan keleti részén adja ki a részére. A Legfelsőbb Bíróság a keresetet elutasító ítélet ellen beadott törvényességi óvás alapján hozott határozatában megállapította a következőket : Ha a felperes — esetleg csak másodlagosan is — az ingatlan osztatlan közös birtokbabocsátására irányuló kérelmet tartott fenn, e kereseti kérelmet csak akkor lehetett volna elutasítani, ha való lenne az alperesnek az az állítása, hogy megállapodás alapján az ingatlan kizárólagos használata őt illeti. Ha a felek között — megállapodás hiányában — a használat módja a vitás, e tekintetben a többség határozata az irányadó, amely azonban a kisebbség méltányos érdekeit nem sértheti. Fel kellett volna tehát ez esetben deríteni — a többi tulajdonos meghallgatása, szükség esetén pedig perbenállása mellett —, hogy van-e többségi határozat, s ha igen, az a kisebbség érdekét nem sérti-e. Többségi határozat, vagy pedig a kisebbség méltányos érdekeit sértő határozat esetén, az eljárt bíróságoknak kellett volna a használat módja felől dönteni (feltéve, ha az alperes által állított megállapodás nem nyer bizonyítást). A felperes előadásából és kérelmeiből azonban az is kivehető, hogy ő közös használatra esetleg másodlagosan sem törekszik, hanem építkezés céljára egy természetben körülírt telekrészt kíván birtokba venni. Ennek a kérelemnek az elbírálása valóban szükségessé teszi valamennyi tulajdonostársnak a perbenállását. Ebben az esetben módot kell nyújtani a felperesnek arra, hogy keresetét a többi tulajdonosra is kiterjessze. Vizsgálni kell továbbá ebben az esetben, hogy a használat célját esetleg érintő helyi szabályrendeletekre is figyelemmel, ésszerű használat mellett és a többi tulajdonostárs érdeksérelme nélkül, egy ilyen telekrész a felperesnek juttatható-e. (1957. IX. 20 — P. törv. 21.035/1957.) 40. Az ingatlan vételárból visszatartott 5000 Ft megfizetésére irányuló keresetnek helyet adó ítéletet a Legfelsőbb Bíróság elnöke törvényességi óvással támadta meg. Az óvás alapos. Az adásvételi szerződés szerint az alperesek a peres ingatlannak a felperes nevén álló eszmei fele részét vették meg ugyan, azonban az adás4* 51