A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1956. V.-1958. X. (Budapest, 1959)

annál is inkább szükséges lett volna, mert a 32. sorsz. vázrajz, amelynek alapján a telekkönyvi megosztást foganat ősitani kellene, négyféle megosztási tervet tartalmaz és az Ítélet bizonytalanságot hagy aziránt is, hogy melyik megosztási mód az irányadó. (1958. II. 6. — P. törv. 23.175/1957.) 32. A felperes az I. r. alperessel közös tulajdonát képező házasbeltelek megosztása iránt indított pert. Megosztani kérte az ingatlanokba az utcaszabályozás során besajátított és telekkönyvileg az I. r. alperes nevére került 50 Q-öl területű ingatlant is. A peres felek jogelődei 1929. augusztus 16-án osztályos egyezséggel rendezték a közös ingatlan birtoklásának a kérdését. Eszerint a háznak az utca felé eső részét és a teleknek az utcai frontját egész szélességében az I. r. alperes jogelőde kapta, az épület hátsó részét pedig a felperes. Az épületek mögötti kertet'hosszában osztották meg. Az I. r. alperes jogelőde értékkiegyenlítés címén 900 P-t fizetett a felperes jogelődének. Az osztályos egyezséget telekkönyvileg nem vezették keresztül. A peres felek ugyancsak a jogelődeik megosztásának megfelelően elkülönítve birtokolták az ingatlant. A felperes ettől az elkülönített birtoklástól eltérően az egész ingatlannak hosszában való felezésével kérte a tulajdonközösség megszüntetését. Az elsőfokú bíróság a tulajdonközösséget a kereseti kérelemnek megfelelően szüntette meg, a felperest azonban az ítéletben tüzetesen részletezett épület-áthelyezéseken kívül J460 Ft értékkiegyenlítés megtérítésére kötelezte. A fellebbezési bíróság ezt az ítéletet annyiban változtatta meg, hogy a felperest értékkiegyenlítés címén 9000 Ft megfizetésére kötelezte. A törvényességi határozat indokolásából : • Az elsőfokú bíróság a besajátított és az I. r. alperes nevén álló ingatlan fele része után ítélt meg 500 Ft-ot, a felperes házának a helye és az I. r. alperes utcára eső kertrészének a cseréjéből származó értékkülönbözet címén 720 Ft-ot, végül az épületek helyének a felásási költsége címén 240 Ft-ot, összesen 1460 Ft-ot. A 900 P-t azonban figyelmen kívül hagyta. A megyei bíróság ennek forintértékét is megítélte és abból indult ki, hogy a 900 P értékkülönbözet az egész ingatlan értéke 1/7 részének felelt meg. Az ingatlan forgalmi értéke ma 55 500 Ft. Ennek 1/7-e : 7928 Ft. Ennek és az elsőfokú ítéletben foglalt marasztalásnak együttes összege lekerekítve 9000 Ft. A 900 P-nek ilyen értékben való megítélése azonban jogszabálysértő. Az új megosztás szerint ugyanis nem a korábbi megosztás szerinti helyzet cserélődött fel. Az új megosztás annyiban jelent változást, hogy a feíperes épülete is előre, az utcai részre kerül. Az I. r. alperesnek az utcára eső kertrésze viszont elkerül onnét a telek hátsóbb részébe és az I. r. alperes utcai telekrészének a szélessége felére csökken. A lényegesen keskenyebb 46