A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1956. V.-1958. X. (Budapest, 1959)

Anyagi jogszabály az is, hogy ellenkező megállapodás, vagy tiltó jogszabály hiányában a tulajdonostársak nem kötelezhetők arra, hogy közösségben maradjanak. A jelen esetben ilyen megállapodás vagy jogszabály a tulajdonközösség megszüntetését nem gátolja. Akadálya lehet azonban a tulajdonközösség megszüntetésének az erre vonatkozóan alkalmatlan idő és a tulajdonostársakra háramló jogsérelem. A Legfelsőbb Bíróság már több határozatában rámutatott arra, hogy a mai időt a tulajdonközösség megszüntetésére alkalmatlannak tekinteni nem lehet. Olyan ingatlanokban is, mint a per tárgyát képező ingatlan, erős forgalom van, s így értékesítés esetén a reális ellenérték elérhető. A tulajdonközösség megszüntetésének módja tekintetében egyébként a bíróság nincs kötve a kérelmet előterjesztő ajánlatához, azt a bíróság a felek méltányos érdekeinek szem előtt tartásával ettől függetlenül állapítja meg. A tulajdonközösség megszüntetésének általában három módja szokásos : a természetbeni megosztás, az egyik tulajdonostárs illetőségének a másik által történő megváltása és végül az árverés, esetleg szabadkézből való eladás. A helyi viszonyok ismeretében, esetleg szakértő bevonásával kell a bíróságnak megállapítania, hogy e módozatok közül melyik eredményezi a leginkább megnyugtató megoldást. Legjobban a természetbeni megosztás felelne meg a felek érdekeinek. Itt figyelembe veendő a helyi szabályrendelet előírása a legkisebb elkülöníthető ingatlan területre vonatkozóan, s ha ez meghaladja valamelyik fél illetőségét, úgy a különbözet pénzbeh ellenértékének megfizetése is helyet foghat. Mivel mindezek felderítése a per során nem történt meg, a Legfelsőbb Bíróság az ítéleteket hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította (1957. V. 24. — P. törv.' 20.279/1957.) Tulajdonközösség részbeni megszüntetése. 23. A tulajdonközösség megszüntetése iránti perben hozott törvényességi határozat megállapítja a következőket : Ha a tulajdonközösség megszüntetésének a feltételei megvannak, különösen ha nyomós indok és érdek fűződik hozzá, akkor nincs jogi akadálya annak, hogy a bíróság a tulajdonközösséget csak részben szüntesse meg. Az elbírált ügyben a közérdeknek is megfelelő nyomós ok a felperes által a megosztandó telekrészen tervbe vett házépítés lehetőségének a biztosítása. A tulajdonközösség részbeni megszüntetésének nem lehet akadálya az sem, hogy a közösségben maradó részek a továbbiakban már természetben nem oszthatók meg. Akadályt csak az képezhetne, ha a részbeni megosztás az ingatlanok kiküszöbölhetetlen értékcsökkenésével járna, vagy ha' az ésszerű és zavartalan gazdálkodást számottevően gátolná. 38