A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1956. V.-1958. X. (Budapest, 1959)

Az eljárás eddigi adatai arra mutatnak, hogy az alperesek méltányos érdekeivel a felperes által tervbe vett megosztás nem ellenkezik. A járási tanács a vázrajz szerinti megosztáshoz hozzájárult. Az ellen községrendezési szempontból sem merült fel kifogás. A megosztás után egyéni tulajdonba kerülő telkek 540 •-ölesek, tehát házépítésre megfelelő nagyságúak lennének. Körülbelül ugyanilyen nagyságú lenne a közösségben maradó házasingatlan területe is. A szakértő véleménye szerint az alpereseknek jutó terület valamivel értékesebb is, mint, a felperesnek jutó, mert az utóbbi alacsonyabban s vízárok mellett fekszik, áradás esetén részben víz alá kerül. A per adatai arra mutatnak, hogy az alperes inkább csak makacsságból kívánja a megosztást megakadályozni, s nem azért, mert méltányos érdekeivel ellenkezik. A bíróságoknak éppen erre tekintettel elsősorban, döntő módon a kérdésnek egyezségi rendezésére kellett volna törekednie. Amennyiben a megosztás értékkülönbözetet is eredményez, az értéktöbblethez jutó fél, értékkiegyenlítésre kötelezhető. (1957. XII. 5. — P. törv. 22.65911957.) Tulajdonközösség megszüntetésénél érdeksérelem kiküszöbölése. 24. A tulajdonközösség megszüntetése iránti perben fokozottan ügyelni kell arra, hogy a megszüntetés egyik félnek se okozzon méltánytalan sérelmet. Még inkább érvényesülnie kell e szempontnak akkor, ha családbeliek között fennálló tulajdonközösség megszüntetéséről van szó. Ha az adó- és értékbizonyítványban feltüntetett értékelés a helyes, akkor az alperest komoly jogsérelem éri, mert jóval kevesebb összeget kap tulajdoni illetőségének az átengedéséért, mint amennyi őt a valóságos forgalmi érték alapján megilletné. E jogsérelem megelőzése érdekében tehát el kellett volna oszlatni az értékek helyessége tekintetében támadt nyomatékos kétségeket. Az érték helyes megállapítása körében behatóan vizsgálni kell, hogy mennyiért keltek el hasonló házasingatlanok a községben. A tulajdonközösség megszüntetése és leghevesebb módjának a megállapítása valamennyi tulajdonostársnak az érdekében áll. Az elbírált ügyben az eddigiek alapján tehát az a törvényszerű, ha a bíróság a felmerült perköltségeknek csak' egy részét hárítja át az alperesre. (1958. II. 13. — P. törv. 23.444/1957.) Tulajdonközösség megszüntetése juttatott ingatlanra. 25. A peres felek a földreform során mint közös háztartásban élő élettársak 440 d-öl házhely juttatásban részesültek. Az ingatlanon az együttélésük alatt házat építettek. Együttélésük megszűntével a felperes onnan elköltözött, az alperes pedig férjhez ment. 39