A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1956. V.-1958. X. (Budapest, 1959)

épület állagát illetően valamennyi tulajdonostárs érdekelve van a közös tulajdon szabályainak megfelelően, de ezenfelül a létesítendő erkély alatti lakás tulajdonosa, mint szomszéd, külön is érdekelve van. Ezeknek az érdekeknek a képviseletére a kifejtettek szerint a közös képviselő nem jogosult, hanem a felperesnek magukat a tulajdonosokat kelíett volna perbe vonni. Ennek hiányában pedig a bíróság a nem jogosult közös képviselő perbevonásával folyt perben a többi tulajdonostárs és a felperes közti vitás kérdést érvényesen el nem bírálhatta, (1957. III. 29. — P. törv. 20.02011967. — Hasonló értelmű állásfoglalást tartalmaz az 1958. IV. 3-án kelt P. törv. 20.394/1958. számú határozat is.) •• r \ Tulajdonjog törlése. 20. Az örökhagyó a perbeli házasingatlant az 1953. június 10-én kelt adásvételi szerződés szerint eladta az alperesnek, aki a vételárat nyomban kifizette az eladónak. A vételi ügylet létrejöttét követő napon az örökhagyó meghalt. Örököseiként a felperesek pert indítottak az alperes ellen a javára bekebelezett tulajdonjog törlése és az eredeti állapot helyreállítása iránt. Hivatkoztak arra, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló eredeti okirat bekebelezési engedélyt ' nem tartalmazott. Támadták az ügyletet anyagi érvénytelenségi okokból is. Tagadták, hogy a szerződésen szereplő névaláírás az eladótól származnék, de a szerződési akarat tekintetében is aggályukat fejezték ki. E perben hozott törvényességi határozat a következő megállapításokat tartalmazza : A Tkrts. 148. §-ában szabályozott törlési keresetnek a célja és rendeltetése az, hogy ezen az úton a telekkönyv tartalma az anyagi jog szerinti jogállásnak megfelelően megváltoztassék és helyesbíttessék. A törlési kereset e rendeltetésénél fogva csakis az anyagi jog oltalmára szolgál, s azzal csak a bekebelezés által anyagi jogában sértett fél élhet. A telekkönyvi eljárási szabályok egyikének vagy másikának a megsértése pedig még nem vonja feltétlenül maga után a bejegyzés anyagi jogi helytelenségét. Ezért anyagi jogi sérelem nélkül az eljárási szabályok megsértése miatt nem törlési keresetnek, hanem a bejegyzést rendelő végzés elleni jogorvoslatnak van helye. Egymagában azon az alapon tehát, hogy a perbeli okirat bekebelezési engedély hiányában nem felelt meg a Tkrts. 81. § c) pontjában foglalt különös kelléknek, az alperes tulajdonjogának törlése és az eredeti állapot helyreállítása nem lett volna elrendelhető, hanem vizsgálni kellett volna a vételi ügylet érvényességének, vagy érvénytelenségének a kérdését is — figyelemmel felpereseknek a vételi ügylet anyagi jogi érvénytelenségére alapított támadására is. Mivel a perben eljárt bíróságok ezt a kérdést nem vizsgálták, a Leg3(3