A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1956. V.-1958. X. (Budapest, 1959)

anyagi-jövedelmi helyzetének stb. — szempontjából. Mert csak ezek teljeS és pontos ismeretében lehet a bíróságnak alaposan s megnyugtatóan állást foglalnia a felek közt vitás jogkérdésekben. így pl. ha a megfelelő tisztázás eredményeként az derülne ki, hogy a házingatlan átruházása a szerző fél részéről is rosszhiszeműen történt, vagy hogy ezzel az átruházással az alperes tartása, gondozása kielégítően biztosítva van, úgy az alperes védekezése esetleg teljesen vagy legalább a mezőgazdasági ingatlanok tekintetében — mint amelyeknek kiskorú gyermekeitől való visszavétele az ő létfenntartása szempontjából szükségtelen, illetve indokolatlan — jogalapját vesztheti, s a kiskorú felperesek méltányos érdekei jobban, biztosabban érvényesíthetők lesznek. (1958. V. 15. — P. törv. 20.754/1958.) Tulajdonjogból folyó igény érvényesítése társasház tulajdonosai ellen. 19. A felperes tulajdonosa az alperesi társasház I. emelet 1. számú öröklakásának. E lakás délkeleti oldalán erkélyt kíván létesíteni, amely közvetlenül az alatta levő épületrész laposteteje fölé nyúlna. Az építési engedélyhez azonban szükséges a társasház hozzájárulása vagy az azt pótló bírói ítélet. Minthogy a közgyűlés a hozzájárulást nem adta meg, a felperes pert indított a társasház ellen s azt közös képviselője útján vonta perbe. A Legfelsőbb Bíróság a keresetnek helytadó ítéletek ellen beadott törvényességi óvás alapján hozott határozatában megállapította a következőket : A társasház az 1924 : XII. tv. rendelkezései szerint külön jogi személyiséggel nem rendelkezik, azonban a társasháznak kifelé, másokhoz való viszonyában külön szerve is van. A tulajdonostársak ugyanis a közösségből folyó ügyek intézésére közös képviselőt kötelesek kirendelni. A közös képviselő a közösségből folyó ügyek körében képviseli a tulajdonostársakat a hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben. E törvényes képviseleti jog mindazokra a jogcselekményekre kiterjed, amelyek a társasház közös ügyeinek kezelésével rendszerint együttjárnak, s ezt a törvényes hatáskört a tulajdonostársak nem is korlátozhatják. Nem terjed ki azonban a közös képviselő törvényes képviseleti joga a tulajdonostársak egymás közti viszonyát érintő kérdésekre, nem képviselheti a tulajdonostársak egyikét vagy másikát a többivel szemben es megfordítva. A tulajdonostársak egymásközti vitás kérdéseiket illetően maguk a tulajdonostársak állanak egymással szemben, s e belső jogviszonyra az alapító okirat rendelkezését, annak hiányában a közös tulajdonnak a szabályait, az egyes részek tulajdonosainak egymás közti viszonyára pedig a szomszédjognak és a szolgalmaknak a szabályait kell megfelelően alkalmazni* (id. törvény 11. §-a). Adott esetben a felperes olyan igényt érvényesített, amelyben az 3* 35