A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1956. V.-1958. X. (Budapest, 1959)
A 13/1954. (XI. 18.) í. M. sz. rendelet szerint igazolni kell, hogy a szerződő feleknek adóhátraléka nincs. A megtámadott ügyben az átruházó az állam, az ő részéről tehát ilyen igazolásra nincs szükség. A vevők részéről azonban ilyen igazolást csatolni kell. A tulajdonjog bekebelezésére irányuló megkeresés beérkezésekor már hatályban volt 7/1954. (VIII. 27.) I. M. sz. rendelet szerint a telekkönyvi eljárásban is van hiánypótlásnak helye. A telekkönyvi hatóság mind a beadványt, mind annak a mellékleteit visszaadhatja hiánypótlás végett, ha a hiány pótolhatónak látszik és a pótlás után a kérelem teljesíthető. Az adott esetben pótolható hiányokról volt szó. A telekkönyvi hatóságnak tehát akként kellett volna eljárnia, hogy a megkeresést a szerződéssel együtt visszaadja a fentebb kiemelt hiányok pótlása végett. Az ingatlant a megyei tanács jogszabályban előírt eljárás útján értékesítette. Az állami ingatlannak ilyen módon való értékesítése esetében az ingatlan forgalmi értékének az ellenőrzésére nincs szükség. Amint a Legfelsőbb Bíróság a törvényesség érdekében korábban hozott P. 20.324/1954. sz. határozatában (B. H. 1954. évi 4. szám, 287.) is rámutatott, a megyei tanácsnak a tulajdonjog bekebelezése iránti megkeresése — amennyiben a megyei tanács az eladó — egyúttal bekebelezési engedély is. Ha ugyanis az átruházásra jogosult a Tkrts. által megkívánt alakban kéri a tulajdonjog bekebelezését, ez a kérelem a Tkrts. 81. §-ának c) pontja szerint szükséges bekebelezési engedély. A közokirat pedig a Tkrts. 84. §-a szerint bekebelezésre alkalmas okirat. (1957. X. 17. — P. törv. 21 831/1957.) Ingatlan tulajdona. 16. A felperes az 1950. szeptember 27-én kelt szerződéssel megvette az alperestől az ennek örökbérletében álló telken levő felülépítménycből a bérlő által lakott szoba-konyha és kamrából álló részt 3500 Ft vételárért. E szerződés 5. pontja ,,elő vásárlási" jogot biztosít az alperes számára. E szerint, ha a felperes a felülépítményi részét eladni kívánná, köteles azzal elsősorban az alperest megkínálni, még pedig 3500 Ft vételár mellett. Az alperesnek jogában áll a felhívástól számított 15 na^ alatt nyilatkozni, hogy az említett összegért az épületrészt megveszi-e, s ha igen, akkor a felperes részére a kiürítés és átadás napján köteles a 3500 Ft vételárat visszafizetni. A városi tanács végrehajtó bizottsága az 1955. április 15-én kelt határozatával az örökbérelt telket 996 Ft megváltási ár ellenében az alperesnek juttatta, aki így a telek tulajdonát is megszerezte. Amikor a felperes a juttatásról tudomást szerzett, pert indított az alperes ellen a telek felerészére vonatkozó tulajdonjogának megállapítása iránt. A bíróság a perben az alperest arra kötelezte, hogy felperesnek a 32