A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1956. V.-1958. X. (Budapest, 1959)

ban kizárt az, hogy a bíróság a termelőeszköz értékének megtérítése mellett a kötelezettet még a termelőeszköz használati díjának megfizetésére is kötelezze. Ez annyit jelentene, hogy a kötelezett a termelőeszköz értékét jelentősen meghaladó fizetést volna köteles teljesíteni és a termelőeszköz volt tulajdonosa alap nélkül jutna ilyen előnyhöz. (1958. VI. 13. — P. törv. 21.289/1958.) 8. A végintézkedés hátrahagyása nélkül meghalt örökhagyó (férj) özvegye által a hagyatékhoz tartozó élő és holt gazdasági felszerelés felerészére közös szerzés alapján, másik felerészére pedig házastársi haszonélvezeti jog alapján a leszármazók ellen támasztott tulajdoni, illetőleg birtokigény érvényesítésére irányuló perben hozott törvényességi határozat a következő megállapításokat tartalmazza : A felperes tudott ugyan' az alperesek között folyt egyezkedésről és a megegyezést igyekezett is elősegíteni. Őt azonban ennek ellenére sem lehet jogszabálysértés nélkül az egyezség résztvevőjének, ahhoz hozzájárultnak tekinteni, mert az ingók felosztásakor az ő igényéről nem volt szó, azt nem vették számításba sem a felek, sem a gyámügyi előadó és alaposan fel lehet tenni, hogy a felperest megillető jogok fennállása és terjedelme felől a felek nem is voltak vagy tévesen lehettek tájékoztatva. A jogról való lemondásnak határozottnak és kifejezettnek kell lennie. Ilyen értelmű joglemondás a felperes részéről nem történt. Erre a fentiek szerint alaposan következtetni sem lehet. A felperest az örökhagyóval fennállott házassága alatt szerzett ingókból, az alperesekkel folytatott közös gazdálkodás eredményeinek számbavétele mellett, illetheti részesedés és az örökhagyó hagyatékához tartozott ingókra illetheti özvegysége idejére haszonélvezeti jog is. Ezekre vonatkozóan tehát az ügyet fel kell deríteni, ami további tárgyalást és bizonyítást igényel. A teljes tényállás ismerete nélkül az ügyet megnyugtatóan elbírálni nem lehet. (1957. II. 14. — P. törv. 22:817/1956.) Tulajdoni igény érvényesítése juttatott ingatlanra. 9. A felperesek tulajdonjog bekebelezésre alkalmas okirat kiadása iránt indított keresetüket arra alapították, hogy az alperesek házhelyére az alperesek beleegyezésével házat építettek. Minthogy a ház nagyobb értékű, az ingatlan tulajdonjoga őket illeti. E perben hozott törvényességi határozat megállapítja a következőket : Az 1945. évi VI. tv.-vel törvényerőre emelt 600/1945. (III. 15.) M. E. sz. rendelet 43. §-a értelmében a földreform során juttatott földbirtok a juttatástól számított 10 éven belül csak a földművelésügyi miniszter, vagy az általa megbízott szerv engedélyével idegeníthető el s terhelhető meg. Ezt a tilalmat nem szünteti meg a megváltási ár korábbi kifizetése 26