A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1956. V.-1958. X. (Budapest, 1959)

sem. Ez a törvényes rendelkezés érvényben volt 1957. február 3. napjáig, vagyis addig, amig az 1957 : 11. sz. tvr. hatályon kívül nem helyezte. Az idézett jogszabályra figyelemmel a felek között jogérvényesen nem jöhetett létre olyan megállapodás, hogy a felperesek az alperesek tulajdonában levő házhelyen bármilyen módon tulajdonjogot szerezzenek. A felperesek nem szerezhettek tulajdonjogot még ráépítés folytán és még az alperesek beleegyezésével sem, mert az alperesek a törvényben biztosított jogukról nem mondhattak le. (1958. VI. 12. — P. íörv. 20 856/1958.) 10. Az ingatlan tulajdonjogának átruházásával kapcsolatos jogvitában a törvényességi határozat a következő megállapításokat tartalmazza. A perbeli ingatlannak a 600/1945. M. E. sz. rendelet alapján történt juttatásakor a felperes jogelődjének férje már nem élt, tehát a tulajdonjog csak tévedésből került az évekkel korábban meghalt férj nevére. A juttatás ilyen tartalmára tekintettel fontos lett volna annak felderítése, hogy az csupán tévedés eredménye-e, vagy pedig a juttató hatóság az akkor már özvegy felperesi jogelőd mellett annak családját kívánta-e ingatlanhoz juttatni. Ezt az igazgatási hatóság megkeresésével kellett volna tisztázni úgy, hogy a bíróság a szükséghez képest a per tárgyalását a Pp. 152. § ( 1) bekezdése alapján felfüggeszti. A juttatás céljának és helyes tartalmának felderítésétől függően a bíróságnak az is feladata lett volna, hogy a szerződő feleket a felderített tényállásnak megfelelően a téves telekkönyvi bejegyzés helyesbítésére utasítva s evégből részükre megfelelő határidőt engedélyezzen. A perbeli ingatlan a 600/1945. M. E. sz. rendelet végrehajtása során juttatott olyan föld, amelynek megváltási ára az adásvétel idején még nem volt teljesen kiegyenlítve. Az ilyen földekre a jogszabály elidegenítési és terhelési tilalmat ír elő. Éppen ezért a bíróságnak fel kellett volna deríteni azt is, hogy a perbeli ingatlan elidegeníthetősége e vonatkozásban fennáll-e. Ennek érdekében a feleket arra is utasítani kellett volna, hogy az engedély megszerzése tárgyában járjanak el. Ennek az engedélynek a megléte és hiteltérdemlő igazolása esetében kerülhetett sorra a 13.100/1948. Korm. sz. rendelet szerinti elidegeníthetőség kérdése. E vonatkozásban a felek egyező*előadása sem pótolhatja a közokirat bemutatását. Tény, hogy a hatósági engedély nem volt meg sem a keresetlevél beadásakor, sem az eladó halálakor, de emiatt nem lehet a szerződést érvénytelennek nyilvánítani, mert az illetékes hatóság az engedélyt időközben megadta. Igaz, hogy a jogszabály által kötelezővé tett engedélyezés előtt nem lehet érvényes ingatlanátruházásról beszélni, de ez nem jelenti azt, hogy a felek ilyen tárgyú szerződésüktől a hatósági engedély megadása, illetőleg az e tárgyú határozat meghozatala előtt tetszésük szerint, egyoldalúan bármikor elállhatnak, mert kötöttségük 27