A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1956. V.-1958. X. (Budapest, 1959)

A perbeli adatok arra mutatnak, hogy a hordók állami tulajdonba vétele olyan tényállás alapulvételével történt, amely a tényleges helyzetnek nem felelt meg. Az állami tulajdonbavétel alapjául ugyanis az a tényállás szolgált, hogy a volt földbirtokos pincéjében levő hordók a földbirtokos tulajdonai. Nem lehetetlen, hogy az állami tulajdonbavétel nem következett volna be, ha az igazgatási hatóság ismeri azokat a tényeket, hogy a hordók a II. r. alperes használatában vannak és azok tulajdonosa dolgozó kisember. Emiatt is a már emiitett tényállásbeli kettősség a biróságnak azt á szignalizációs kötelezettségét írta volna elő, hogy az igazgatási hatóságot az állami tulajdonbavétel idejének, módjának és alapjainak közlése végett megkeresi, az igazgatási hatósággal a való tényállást közli, hogy ennek alapján az állami tulajdonbavétel fenntartása, vagy fenn nem tartása, fenntartás esetén pedig az esetleges kártalanítás felől határozhasson. Erre a megkeresésre és az arra adott válaszból kitűnő adatokra azért is szükség lett volna, mert a pervita eldöntésénél több szempontból döntő jelentőségű az állami tulajdonba vét el, illetve annak fennmaradása, vagy fenn nem maradása és módosulása. Az állami tulajdonbavétellel ugyanis a felperes tulajdonjoga megszűnt, aminek következtében megszűnt a bérbeadói minősége is. Miután az állami tulajdonbavétellel a bérletet megszűntnek kell tekinteni, a felperest bérleti díj csak az állami tulajdonbavételig eltelt egy évre illeti meg. A II. r. alperes a hordók ellenértékének megfelelő kártérítés fizetésére akkor kötelezhető, ha az állami tulaj donbavétel azzal a ténnyel áll okozati összefüggésben, hogy a hordókat a volt földbirtokos pincéjében hagyta, azokra gondot nem viselt és az I. r. alperessel történt egyesülésekor leltárba nem vette. Az igazgatási hatóság megkeresésére és annak válaszára tehát szükség van annak megállapítása érdekében, hogy az állami tulajdonbavétel e tények nélkül is bekövetkezett volna-e vagy sem. Az okozati kapcsolat fennállása esetében a II. r. alperes kártérítő felelőssége a hordóknak az állami tulajdonbavételkor volt forgalmi értékére terjedhet ki, le kell vonni azonban ebből az összegből azt az értéket, amit a felperes kártalanításként kap vagy kapott. Amennyiben az igazgatási hatóság az állami tulajdonbavételt a valódi tényállásra tekintettel nem tartja fenn és a hordóknak vagy azok ellenértékének a felperes részére való kiadása felől rendelkezik, az állami tulajdonbavételtől eltelt időre a II. r. alperes kártérítő kötelezettsége csak az elvont haszonra, vagyis arra állhat fenn, hogy a felperest a hasznosítás elmaradása miatt tartozik kártalanítani. Ebben az esetben további időre a bérleti díj megítélésének kártérítés címén lenne helye. Semmiképp sem lehetséges azonban az, hogy a bíróság a II. r. alperest a hordók ellenértékének megtérítésére kötelezés mellett az állami tulajdonbavételtől eltelt idő utánra is használati díj fizetésére kötelezze, miután általá25