A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1-2. r.: polgári jog, büntető jog (Budapest, 1958)

Az alperes fizetési késedelme olyan méretű, hogy amellett a peresítéssel felperes nem várhatott volna ilyen hosszú ideig. Viszont a felperes maga sem állította azt, hogy őt bérkövetelésének ily módon való érvényesítésében bármi akadályozta volna. Az elsőfokú bíróság nem tisztázta azt a kérdést, hogy felperes a követelését miért nem peresítette előbb, holott ilyen nagymérvű késedelem következtében a felperesnek a követelését már előbb perelnie kellett volna. A ki nem mentett perlési késedelem azonban a lejárt bérrészletekre vonatkozó igény elenyészését eredményezi, így annak a tisztázása nélkül, hogy felperes a követelését az alperes fizetési késedelme ellenére miért nem érvényesítette korábban, a perben az anyagi igazságnak megfelelő döntés nem hozható. (1956. II. 17. — P. törv. 20.097/1956.) Megjegyzés: Régi haszonbérkövetelés érvényesítése, kötelmi jog bérlet, haszonbérlet c. részben. 1956. III. 8. — P. törv. 20.228/1956. Bérlet a vétel technikai lebonyolítása előtt Az alperes a szekerét megvételre ajánlotta a felperesnek, értékét a Bizományi Áruház becsüse 1500 Ft-ban állapította meg. A felperes hizlaldájának vezetője 1954. december 12-én levelet intézett az alpereshez, amely szerint a szekeret a becsértékben megveszik és ugyanaz nap át is vették. Szóbelileg abban állapodtak meg, hogy addig, amíg a vétel létre nem jön, a felperes napi 15 Ft bért fizet az alperesnek a szekér használatáért. A felperes korábban is ennyi bért fizetett másnak a moslékhordás céljára bérelt szekérért. A felperes, amikor már 4950 Ft-ot kifizetett az alperesnek a napi 15, illetve havi 450 Ft bér fejében, a vételáron felül felajánlott 1500 Ft-on felüli 3450 Ft-ot mint tartozatlan fizetést követelte vissza keresetében az alperestől. A bíróság azt állapította meg, hogy nem vétel, hanem bérleti szerződés jött létre a felek között, amely a szokásost meg nem haladó bérrel oly hosszú ideig állt fenn, hogy ebből az a visszás következmény származott, hogy a felperes többet fizetett ki bér fejében, mint a vételár háromszorosa. Döntése szerint az így kifizetett összeg megilleti az alperest, s a felperes ügyintézői lehetnek felelősek a szükségtelenül kifizetett összegért. A Legfelsőbb Bíróság elnökének ez ítélet elleni óvása alapos. A felek között a vétel szabályszerű lebonyolításáig kifejezetten bérleti megállapodás jött létre. Alapos az óvásnak az az állásfoglalása, hogy abban az esetben, ha mindkét szerződő fél szándéka a vételre irányul, s a vételárban meg is egyeztek, de a vételi szerződés létrejöttének technikai akadályai vannak és emiatt annak létrejöttéig bérleti szerződésben állapodnak meg, jogtalan előnyt jelenthet az eladóra az, hogy bér fejében a vételár többszörösét kapja meg. Ez a felhalmozás már ingyenes vagyoni előnyt 7* 5 99