A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1-2. r.: polgári jog, büntető jog (Budapest, 1958)

E szerződésben az alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy a felperest •holta napjáig illően gondozza, betegsége esetén ápolja, mindennel ellátja, ami az adott körülmények szerint lehetséges és halála esetén őt illendően eltemetteti ; a felperes pedig halála esetére akként rendelkezett, hogy a megjelölt házingatlanát az alperesre hagyja, mint egyedüli és kizárólagos örökösére. Az örökösödési szerződés megkötését követően az alperes a felpereshez költözött, s vele tíz hónapig házasságon kívül együtt éít. Ekkor a felperes közölte az alperessel, hogy a főztjétől rosszul lett, a kikötött szolgáltatásokat tovább nem veszi igénybe. Utalt arra, hogy az örökösödési szerződést azért kötötte, hogy a szolgáltatásokat élete végéig kapja, s ez volt az oka, hogy az ingatlanát alperesre hagyta. Minthogy ez a cél meghiúsult, az örökösödési szerződést hatálytalannak tekinti. Az elsőfokú bíróság az említett örökösödési szerződést érvénytelennek nyilvánította abból az okból, hogy a szerződés a jó erkölcsökbe ütközik, mert a felek arra szerződtek, hogy életük végéig házasságon kívül együtt élnek. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, s a felperes keresetét elutasította azon az alapon, hogy a felek között örökösödési szerződés jött létre, azt csak kitagadási ok vagy durva hálátlanság esetén lehetne visszavonni, ilyent pedig a felperes nem bizonyított. A legfőbb ügyész az ítéletet a törvényesség érdekében óvással támadta. Az óvás alapos. A hivatkozott szerződés elnevezése szerint a felek között örökösödési szerződés jött létre. A szerződésben azonban az alperes is kötelezettséget vállalt arra, hogy a felperest holta napjáig illően gondozza, betegsége esetén ápolja, ellátja stb. A szerződésnek tehát nemcsak halál esetére szóló juttatás a tárgya, hanem alperesnek az említett kötelezettsége is és e kettő egymással összefüggésben áll. Ezért a szerződést nemcsak öröklési szerződésnek, hanem ellátási szerződésnek is kell tekinteni. Az ilyen vegyes tartalmú szerződésből eredő vitás kérdéseket pedig mindig a vonatkozó szerződésre irányadó jogszabályoknak megfelelően kell elbírálni. Jogszabályaink szerint az ellátási szerződés felbontására alap van, ha az ellátás természetbeni kiszolgáltatásához szükséges közös háztartásban élés mindkét fél számára lehetetlenné vált. A per adatai szerint a felek közötti kapcsolat valóban tarthatatlan, közöttük súlyos ellentétek állanak fenn. Ezekre tekintettel egyrészt a házasságkötési szándék nem válhat valóra, másrészt a felperes sem kényszeríthető arra, hogy a megromlott helyzetben az alperes szolgálatait élete végéig igénybe vegye, de az alperes számára is nehézségekbe ütközik a szerződés szerinti ellátás természetbeni teljesítése, a szolgáltatások pénzbeli egyenértékének megfizetésére pedig képtelen. 62