A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1-2. r.: polgári jog, büntető jog (Budapest, 1958)

Megállapodtak abban is, hogy a kertjük határvonalán kerítést létesítenek. A kerítés „méretére'' és „milyenségére" vonatkozóan úgy állapodtak meg, hogy az alperes „olyan kerítést köteles készíttetni, mint amilyet felperesek készíttetnek''. A felperesek azért indítottak pert az alperes ellen, mert nem ugyanolyan minőségű és tartósságú kerítést létesített, mint ők. Az alperes azzal védekezett, hogy a szerződéskötéskor és az azt megelőző tárgyalásokon arról volt szó, hogy ő egy más helyen lebontandó kerítés anyagából fogja a kerítést felállítani és csak az volt a kikötés, hogy a kerítés alkalmas legyen annak megakadályozására, hogy baromfi vagy más állat az ő kertje felől a felperesek kertjébe átmehessen. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes által felállított kerítés használt anyaga miatt csak mintegy 60—64%-át éri a felperesekkerítésének, ezért az alperest a felperesek részére 1000 Ft megfizetésére kötelezte. A fellebbezési bíróság az alperest arra kötelezte, hogy 30 nap alatt a felperesek kerítésének megfelelően építse meg a kerítést, ha pedig ezt nem teljesítené, fizessen a felpereseknek 1000 Ft-ot. Alapos a Legfelsőbb Bíróság elnökének amiatt emelt óvása, hogy a perbíróság ítélete megalapozatlan. A felek valódi akaratának és megállapodásának felderítése végett nem lett volna szabad mellőzni a szerződő felek és a tárgyalásaiknál jelen volt — a fellebbezésben megnevezett — tanúk kihallgatását. Az azonos méretre és milyenségre való utalás ugyanis nem jelenti feltétlenül a minőségnek, az értéknek és az élettartamnak is az azonosságát, és főleg nem zárja ki a használt, de a célnak megfelelő anyag felhasználását. Megalapozatlan az ítélet azért is, mert nem terjedt ki a bizonyítás arra, hogy a kerítés alkalmas-e rendeltetésének a betöltésére. Ha a kerítés mai alakjában is megvédi a felperesek kertjét idegen személyek vagy állatok áthatolásától, az alperes terhére nem lehet további kötelezettségeket róni, még akkor sem, ha a kerítésnek használt anyaga miatt rövidebb a várható élettartama. Ebben az esetben ugyanis csak a karbantartás követelhető az alperestől. Még kevésbé volt helye annak, hogy a bíróság — az egyébként is hiányos tényállás alapján — az alperest a felperesek javára — habár vagylagosan is — 1000 Ft megfizetésére kötelezze, mert a szerződés 11. pontja ilyen igény érvényesítésére még a felperesek által követett értelmezés mellett sem ad jogalapot. (1956. I. 12. — P. törv. 23.820/1955.) A szerződéskötéskor már megvalósult bontó feltétel miatt a szerződés semmissége A felperes apa közjegyzői okiratban foglalt ajándékozási szerződéssel leányának és vejének : az alpereseknek ajándékozta a perbeli házasingatlannak nevén álló felerészét, fenntartva arra a holtig tartó haszonélvezeti jogát. 48