A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1-2. r.: polgári jog, büntető jog (Budapest, 1958)

Később a felperes beperelte az alpereseket az ajándékozási szerződés­nek durva hálátlanság címén való hatálytalanítása iránt. A peres felek e per folyama alatt kibékültek és perenkívüli egyezséget kötöttek. Ebben a felperes az ajándékozási szerződést joghatályosnak és a jövőben is megtámadhatatlannak jelentette ki. Egyben lemondott a holtig tartó haszonélvezeti jogáról amiak ellenében, hogy az alperesek gondoskodnak az ellátásáról, rendbentartásáról, gyógyíttatásáról és el­temettetéséről, majd a felek bejelentették a bíróságnak, hogy megegyeztek és kérték a per megszüntetését. Ezután a felperes újabb pert indított annak megállapítása iránt, hogy a házasingatlan felére fenntartott holtig tartó haszonélvezeti joga fennáll. Keresetét arra alapította, hogy a haszonélvezeti jogról való lemondás fejé­ben kikötött ellenszolgáltatás lehetetlen feltételekhez volt fűzve, és hogy ellenszolgáltatás címén semmit sem kapott az alperesektől. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, s a másodfokú bíróság az ítéletet helybenhagyta. Az indokolásnak az a lényege, hogy nincs bizo­nyítva, hogy az alperesek tudtak volna felperesnek az élettársával kötött házasságáról. A Legfelsőbb Bíróság elnökének az elutasító ítéletek ellen beadott törvényességi óvása alapos. A szerződés azt a kikötést tartalmazza, hogy ha a felperes megnősül, az alperesek által vállalt gondozási stb. kötelezettség megszűnik, a felperes a feleségét nem viheti a házhoz, sőt onnan neki is távoznia kell. Ebben az időben a felperes már házasságban élt, felesége kórházi kezelés alatt állott. Az alperesek által vállalt ellenszolgáltatás tehát olyan bontófeltételhez volt kötve, amely már a szerződéskötés előtt megvalósult. Az anyagi jog szerint az ilyen feltételhez kötött szerződés semmis. Ebből következik, hogy a perenkívüli egyezségnek a haszonélvezeti jogról történt lemondást tárgyazó része nem köti a szerződő feleket, s így az aján­dékozási szerződésben fenntartott haszonélvezeti jog a felperest az alpere­sekkel szemben a lemondás ellenére is megilleti. Ez a jog annál erősebb, mert az alperesek semmiféle számításba vehető ellenszolgáltatást nem adtak a felperesnek. (1955. I. 25. - P. törv. 24.179/1954.) Kétoldalú menthető tévedés a vétel tárgya értékében A felperes az alperesnek darabjaira szétesett bútort ajánlott fel meg­vételre. Az alperes, miután megtekintette, 600 Ft-ért tüzelőnek meg is vette a szabadban darabokban heverő bútort. Tűzrevalónak szétfűrészelés cél­jából az alperes a bútordarabokat egy asztaloshoz szállíttatta, s az asztalos kezdeményezésére és tanácsára egy renaissance stílusú szekrényt — 1400 Ft költséggel — helyreállíttatott. A többi bútordarabot elfűrészelték tüzelő­nek és az alperes el is tüzelte. Csak az asztalok márványlapjai maradtak 4 A törvényességi óvások gyakorlata 15 49

Next

/
Thumbnails
Contents