A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1-2. r.: polgári jog, büntető jog (Budapest, 1958)

ben az építkezésre és az épület használatára vonatkozó államigazgatási határozat felülbírálását jelentené, már pedig erre a bíróság nem jogosult. Az adott helyzetben tehát a felperesek mint bérlők legfeljebb bérleszállítást és esetleg kártérítést érvényesíthetnek amiatt, hogy az alperes a bérlemény egy részét elvonta tőlük, birtoldiáborítás címén azonban sem az alperes eltávolítását, sem az eredeti birtokállapot helyreállítását nem követelhetik. (1955. IX. 5. — P. törv. 21.989/1955.) II. Az alperesek az Ingatlankezelő Vállalat engedélye alapján, a közegészségügyi követelményeket betartva építették a sertésólat, s így az engedély birtokában önhatalmú birtokháborítást nem követtek el. Abban a kérdésben, hogy az alpereseket a sertésól felállításához való jog megilleti-e, illetve, hogy az ő jogukkal szemben a felperesnek haszonbérleten alapuló joga az erősebb-e, nem hagyható figyelmen kívül az, hogy mind a felperesnek, mind az alpereseknek a joga az állami tulajdonban levő ingatlan kezelésével megbízott szervvel létesített megállapodáson alapul, s mindaddig, amíg a sertésól felállítására vonatkozó engedély fennáll, a felpereseket a sertésól lebontására kötelezni nem lehet, és a sertésól felállításával kapcsolatban részükről tilos önhatalomból eredő birtokháborítást sem lehet megállapítani. Kétségtelen, hogy az alpereseknek a sertésól felállításához és sertések tartásához való joga ütközik a felperes haszonbérleti jogával, e jogok összeütközésénél és az abból adódó jogi helyzet megítélésénél azonban különös súllyal bír az a közérdek, amely a sertések minél nagyobb számban való tartásához és hizlalásához fűződüt, amint ezt a kerületi tanács is kifejezésre juttatta. Ezzel a közérdekkel szemben a volt tulajdonos felperesnek csupán jelentéktelen kényelmi igénye áll szemben. Ezek alapján az elsőfokú bíróság ítéletének jogszabályt sértő azt a részét, amellyel az alpereseket az általuk emelt sertéból lebontására kötelezte, hatályon kívül kellett helyezni és a felperest a sertésól lebontására irányuló alaptalan keresetével el kellett utasítani. (1955. XI. 26. — P. törv. 23.378/ 1955.) Kétféle szolgalmi jog (kocsi út, gyalog út) egyidejű fennállása ugyanazon lelken Az alperes tulajdonában álló házingatlan területileg összefügg a felperes tulajdonában álló házasingatlannal. Az együttesen sem nagy két belsőségen közös tetőzet alatt hosszabb épület áll, amelynek az utca felé eső első része az alperes telkén, az udvar felé eső része pedig a felperes telkén van. Az egész épület mellett hosszában az eresz által védett, kövezett folyosó vezet. A peres felek összefüggő ingat15