A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1-2. r.: polgári jog, büntető jog (Budapest, 1958)

lanáról az utcára két ki járat van. A gyalogos közlekedés számára a folyosóról nyíló kiskapu, a kocsi közlekedés számára pedig az udvarról nyíló nagykapu. A ház melletti udvarrész annyira szűk, hogy ott járművel megfordulni nem lehet, a felperes háza végén azonban akkora a hely, hogy ott a jármű meg tud fordulni. A felperes és családja az eresz alatt húzódó folyosón és kiskapun járt az utcára, s az alperes ezt éveken át soha nem kifogásolta. Később a felek között a viszony megromlott. A felperes a két ingatlan közös határán, az udvaron keresztül kerítést húzott s ezzel lehetetlenné tette azt, hogy az alperes járművel az udvaron megfordulhasson. Ezt követően az alperes az eresz alatti folyosónak az ő háza végén levő részén 3x 2 méteres kamrát épített s ezzel elzárta a felperes elől a folyosón és kiskapun való közlekedés útját, de azt sem volt hajlandó tűrni, hogy a felperes és családja a kamrát kikerülve közlekedjen a folyosó be nem épített részén az utcáról és az utca felé. A felperes a folyosón való közlekedést elzáró építkezés ellen tiltakozott, s a községi tanács le is állította az építkezést. A járási tanács azonban utólag az építkezési engedélyt megadta anélkül, hogy tudott volna a felek között felmerült vitáról. A felperes az építkezés befejezése után pert indított az alperes ellen a kamra lebontása, és a folyosón, valamint a kiskapun való közlekedés tűrése iránt. Az alperes beismerte, hogy a felperes és birtokelődei több évtizeden át közlekedtek a folyosón és a kiskapun, ennek ellenére a kereset elutasítását kérte azért, mert a felperes a nagykapun át is akadályalanul közlekedhet. Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyet adott, a fellebbezési bíróság azonban a keresetet elutasította. A Legfelsőbb Bíróság elnöke a másodfokú ítélet ellen a törvényesség érdekében óvást emelt. A perorvoslat alapos. A helyi falusi életviszonyok, de különösen a perbelihez hasonló szűk portájú ikerházak használati körülményeinek kellő ismerete nélkül nem tekinthető közömbösnek, hogy a hátsó telek birtokosai az első telekrész mellett vezető utcára miként közlekedhetnek. Jelentősége van annak, hogy a csapadéktól védett, sártól, piszoktól mentes folyosón és kiskapun át mehetnek-e az utcára, illetve a házba, vagy pedig a sáros, poros udvaron át, a nehezebben kezelhető nagykapun keresztül. A két közlekedési mód közötti különbségre tekintettel — különösen a perbelihez hasonló esetekben — nem valószínűtlen és jogi akadálya sincs annak, hogy ugyanazon telekre egyidőben kétféle szolgalmi jog keletkezzék, nevezetesen külön kocsiút és külön gyalogút szolgalmi jog, akkor, ha ezt a birtokhelyzetek sajátságos alakulása folytán a helyi szokások vagy a felek kölcsönös érdekei is indokolják. 46