A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1-2. r.: polgári jog, büntető jog (Budapest, 1958)

hogy a felperes által haszonbérelt kertben sertést hizlamassanak. K. város tanácsa városesztétikai szempontból, a járási tanács vb. egészségügyi csoportja pedig egészségügyi szempontból nem kifogásolta a sertésólak felállítását. A megyei tanács viszont továbbra is fenntartotta álláspontját a sertésólak meghagyása ellen, és ismételten tiltakozott a bérbeadónál az ólaknak a felperes által haszonbérelt kertben való megtűrése ellen. Az adott helyzetben 1953. december 30-án a másodfokú bíróság részéről pusztán a birtokháborításról határozni és annak megszüntetését elrendelni már nem volt helyes. 1954. január 1-én lejárván a felperes haszonbérleti szerződése, a haszonbérbeadó már úgy szerződhetett a kert használatáról, hogy az alperesek sertésólja megmaradhat a kertben, és a kertet ezzel a korlátozással adhatta haszonbérbe a felperesnek. Államigazgatási intézkedésre tartozik az a kérdés, hogy egészségügyi stb. okokból megmaradhat-e a sertésól, vagy nem. Sőt, mivel a bérbeadónak volt olyan fennálló intézkedése, hogy az alperesek sertésólat tarthatnak a kertben, új szerződés hiányában egyelőre úgy kellett tekinteni, hogy a felperes haszonbérlete az 1954. évre ezzel a korlátozással folytatódott. Jogszabályt sértett tehát a fellebbezési bíróság, amikor a birtokháborítás megszüntetését és a sertésólak eltávolítását rendelte el. (1954. VI. 2. — P. törv. 21.356/1954.) Birtokháborítás közös árammérő egyoldalú kikapcsolásával A peres felek ugyanazon ház két különálló épületének a bérlői. Mindkét lakás ugyanazon a mérőn keresztül kapja az áramot. Az árammérő az alperes lakásában van. A felek megállapodtak abban, hogyan fognak az áramért fizetni. Tehát szerződésen alapuló igénye is a felperesnek, hogy villanyáramot kapjon az alperesnél levő árammérőn keresztül. Ez azonban külön megállapodás nélkül is folyamánya a bérleti viszonynak, hiszen a beköltözéskor a lakás fel volt szerelve villanyvilágításhoz szükséges vezetékkel. Ekként az alperes a bérlemény zavartalan birtoklásában háborította meg a felperest azzal, hogy az ő lakásának világítását kikapcsolta és így megakadályozta, hogy a felperes világító áramot kapjon. Jogellenesen járt el a háztulajdonos is, hogy ezt az állapotot tűrte és nem tette lehetővé a zavartalan áramszolgáltatást még akkor sem, amikor a felperes alperesként őt is perbevonta. Ellenkezőleg, védekezett a kereset ellen és fellebbezett az őt marasztaló elsőfokú ítélet ellen. Ekként csatlakozott az I. r. alperes jogellenes magatartásához és az I. r. alperes által létesített szerződésellenes helyzet fenntartásához. Az alperesek tehát kötelesek helyreállítani az áramszolgáltatást és tilos nekik azt megszakítani, vagy megzavarni. Ha az áramköltség viselésének az az aránya, amelyben az érdekeltek megállapodtak, nem felel meg a fogyasztás arányának, ez arra lehet ok, 43