A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1-2. r.: polgári jog, büntető jog (Budapest, 1958)

Tulajdonközösség megszüntetésének irányelvei A perbeli 1182 négyszögöles kert, valamint az azzal összefüggő 179 négyszögöles ház és udvar B. J.-nének és B. F.-nének volt egyenlő arányú közös tulajdona. A tulajdonostársak 1929. augusztus 16-án osztályos egyességet kötöttek. Eszerint a B. J.-né osztályát képezi a kertnek a B. J. ingatlana felé eső felerésze, továbbá a lakóházból az utca felé eső szoba és konyha, az ezek előtt elterülő udvar, valamint a ház eleje és az utcai kerítés közötti terület. A B. F.-né osztályát képezi a kertnek a B. J.-né ingatlana felé eső másik felerésze, a házból a hátsó szoba és konyha, a külön istállóépület és az udvarból a neki jutott épületekkel szembeni terület. A szerződés 5. pontja szerint az osztályos egyességben foglaltak ,,ez alkalommal telekkönyvezve nem lesznek, azonban azt magukra nézve mindketten kötelezőnek ismerik el". A 6. pont szerint pedig ,,az osztályos felek a nekik osztályul jutott ingatlant már a természetben is így használják, így élvezik annak gyümölcsét és viselik is minden terhét". A peres felek és jogelődeik a perbeli ingatlant az osztályos egyességnek megfelelő módon használták és ez idő szerint is úgy használják. A felperes a ház hátulsó részében levő erősen avult s a családja elhelyezésére már nem is megfelelő lakása helyett új lakóházat akar építeni, s evégből a tulajdonközösséget a vázrajznak megfelelően meg akarja szüntetni. Az alperes a telek ily értelmű megosztásához nem járult hozzá, mire a felperes a tulajdonközösség megszüntetése iránt pert indított ellene. A mérnökszakértő véleménye szerint a peres felek ma is az osztályos egyességnek megfelelően birtokolnak, ez azonban nem helyes módja a tulajdonközösség megszüntetésének s azt a felperessel szemben bizonyos kötelezettségek előírása mellett a vázrajznak megfelelően volna célszerű keresztül vinni. A járásbíróság a keresetet elutasította, mert a feleket a jogelődeik által kötött, teljesedésbe ment s máig is fenntartott osztályos egyesség köti. A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét egyedül azért hagyta helyben, mert a felperes a tulajdonközösséget az alperes kizárólagos tulajdonában álló ingatlan bevonásával és arra is kiterjedően kívánta megszüntetni, erre azonban joga nincs. A Legfelsőbb Bíróság elnökének e döntéseket támadó törvényességi óvása alapos. A tulajdonközösség vég nélküli fenntartása egyik tulajdonostárs számára sem kötelező, s mindegyiket megilleti az a jog, hogy annak megszüntetését kérhesse. Ami a megszüntetés módját illeti, e tekintetben elsősorban a tulajdonostársak megállapodása az irányadó. Az 1929. augusztus 16-án kelt osztályos egyesség egész tartalma, de különösen a fentiekben kiemelt rendelkezései vitathatatlanul arra mutat30