Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

n Segédszemélyzet. 57. §. és állást mégis a bizonyítvány hiánya miatt nem kapott. De különben a szolgálati bizonyítvány átvétele végett felperesnek kellett volna alperesnél jelentkeznie, hogy pedig azt tette volna, nem is állította. Kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja indokai alapján és azért, mert alperes a budapesti fővárosi VII. ker. elöljáróság mint iparhatóságnak 46911/1900. sz. határozatával már 1900. évi augusztus hó 27-én köteleztetvén a kivánt szolgálati bizonyítvány kiadására, módjában és kötelességében állott volna felperesnek károsodását az iparhatósági határozat végrehajtása utján megelőzni, e helyett azonban felperes 1901. évi április haváig semmit sem tett, hogy szolgálati bizonyítványához jusson, hanem ekkor főnökétől egy ujabb panaszban kártérítést követelt, a mely követelésnek e szerint jogos alapja nincs. Curia: Indokaiból helybenhagyta. (1903 október 21. 1278/1902. sz.) 393. A segédet elbocsátó főnök a segédnek az abból származott kárát, hogy elbocsátási bizonyítványt neki ki nem adott, megtéríteni tartozik. (Curia 1901 május 22. 1446/1900. sz.) 394. Az ipartörvény 90. §-a értelmében közérdekből tiltva lévén a segédet addig felvenni, mielőtt előbbi szolgálata megszűnt, vagy felmondás által megszűnik, az ennek ellenére felfogadott segéd részéről szolgálatba nem lépéséhez kötött kötbér megfizetése az uj szolgálatadó által nem követelhető, hacsak nem bizonyítja, hogy a kötbért kötelezett segéd előtte igazolta, illetve őt megtévesztette az iránt, hogy előbbi szolgálata felmondás által megszüntethető s ez alapon meg is szüntetendi. (Curia 1896 szepember 22. 1070/1895. sz.) 395. A munkakönyvek az iparossegédtől való minden olyan elvonása, a mely a törvényes rendelkezések betartását lehetetlenné teszi, törvénybe ütközik s ezért a munkakönyvet az iparossegéd hitelezője vissza nem tarthatja még abban az esetben sem, ha azt az iparossegéd önként adta át a követelés biztosítására. Curia: Ugyanezért az alperest a munkakönyv kiadására kötelezni kellett, a mely munkakönyvet — a felebbezési biróság Ítéleti tényállása szerint — az alperes a felperes ellen fennálló követelésének biztosítására tartott vissza. De a most kifejtett jogi álláspont mellett sincs törvényes alapja a felperes által a munkakönyv visszatartása miatt támasztott kártérítési követelésnek, mert a megállapított tényállás szerint, a melyre nézve a felperes nem is panaszolja, hogy megállapítása jogszabály megsértésével történt volna, s a mely tényállás ekkép a sommás eljárási törvény 197. §-a értelmében irányadó, a felperes a munkakönyvet önként adta át tartozása biztosítására alperesnek ; tehát az a törvényellenes állapot, hogy a felperes munkakönyvétől meg volt fosztva, első sorban a felperes saját tényéből következett be ; a saját ténye következtében esetleg szenvedett kárának megtérítését pedig jog szerint nem követelheti. (1902 február 4. I. G. 540/1900. sz.)