Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

Segédszemélyzet. 55. 63 334. A czégvezető és a főnök közötti szolgálati viszonyra az 1884. évi XVII. t.-cz. 92. §-a alkalmazandó. (Curia 1896 július 1. 993/895. sz.) 335. A czégvezető a kereskedelmi törvény I. része 5. czimében meghatározott jogkörénél fogva nem tekinthető kereskedői segédnek, mert állása, a melyet a kereskedői üzletben elfoglal, nem kisegítő természetű, hanem széleskörű meghatalmazásánál fogva, a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve, főként kereskedői minőségében teljesen h elyette siti. Az ipartörvény sem emliti fel a czégvezetőt a kereskedői segédek különböző nemeinek felsorolásánál, sőt a kereskedelmi törvény 38. §-ának az a rendelkezése, mely szerint a. czégvezetői minőség jogot ád a kereskedősegédek és meghatalmazottak felvételére és elbocsátására, nyilván azt mutatja, hogy a törvény a czégvezetőt kifejezetten megkülönbözteti a kereskedősegédektől. (Curia 1898 márczius 17. 741. sz.) *) 336. Az a kikötés, hogy az alkalmazott a szolgálatból való kilépés után még egy évig a főnök üzletével hasonló üzlettel ne foglalkozzék, nem ütközik törvénybe, ebből folyóan jogi hatálylyal bir az e kikötésnek biztosítására vállalt kötbérkötelezettség. (A Curia felülvizsgálati tanácsa 1903 február 10. G. 514/1902. sz. Azonos 1890 G. 43. és 919/v. 1900. sz.) 337. A munkaadó által az alkalmazott részére a szolgálati szerződés alapján és ezzel hasonló czimen teljesített fizetések az alkalmazottól csak abban az esetben követelhetők vissza, ha az alkalmazott maga részéről a szerződést nem teljesítette, vagyis a kikötött szolgálatot el nem végezte és a munkaadó az alkalmazott járandóságát csak tévedésből fizette ki. Curia : A felperes azonban az alperestől mint volt alkalmazottjától az annak az 1900. évre kiszolgáltatott fizetését és azzal hasonló természetű járandóságát összesen 5117 korona összegben nem ezen az alapon követelvén vissza, keresete ezen részének hely nem adható. A felperes az általa felvett azon a jogalapon, hogy az alperes alkalmaztatása alatt a vele szemben tartozó hűséget megszegte, kétségtelenül követelhet az alperestől kártérítést, ez azonban nem az alperesnek kiszolgáltatott járandóság visszatérítésében, hanem ama vagyoni hátrány kárpótlásában találhatja ellenértékét, a mi a felperest az alperes állitólagos hűtlen eljárásával érte, a felperes azonban ezen az alapon kárát fel sem számi tv án, nem igényel ebben a perben eldöntést az a kérdés, hogy az alperes a felperessel szemben köteles hűséget megszegte-e vagy sem. (1904 szeptember 28. 1389 /1903. sz.) 338. A vállalati meghatalmazottnak, a kinek fix fizetésen felül a jövedelem bizonyos százaléka köteleztetett, főnökétől számadást követelhet. Curia : Felperes nem volt alperes egyszerű segédje, hanem vállalati meghatalmazottja s mint ilyen jogositva volt alperes távollétében ennek képviseletében intézkedni, rendelkezéseket tenni és utasításokat adni a személyzetnek ; minthogy továbbá ugyanazon alkalommal alperes maga is beJ) Most a Curia állandó gyakorlata ezt az elvet követi.