Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

Kárbiztositás. 480 — 481. §. 677 két tanúval egyező vallomásával és felperesnek azzal a beismerésével, hogy a vele közölt kárfelvétel eredményével megelégedve nem volt: a kir. ítélőtábla bebizonyitottnak tartja, hogy alperes kárbecslője a kötvényfeltételek 25. §-a végsoraiban foglalt rendelkezésnek eleget tett, hogy tehát a 2 •/. alatti jegyzőkönyvre, vezetett záradék tartalma való stb. Curia: indokaiból helybenhagyta (1900. október 25. 914/900. sz.) 2377. A kötvényben foglalt biztosítási feltételekben foglalt szakbizottsági eljárás iránti kikötés a biztosítottat nem kötelezi abban az esetben, ha nem bizonyittatik, hogy a kötvény a biztosítottnak kézbesittetett, vagy ha ez a kikötés az ajánlatban nem foglaltatik. Törvényszék: Vitatta alperes, hogy felperesnek tűzkár czimén 260 koronával többet fizetni nem tartozik, mert az általános biztosítási feltételek 11. §-a szerint, ha a biztosított a biztosító társaság megbízottjának kárbecsüjében meg nem nyugszik, a kár magánúton alakítandó szakbizottság által állapítandó meg és ha a biztosított a kár megállapításának ezt a módját el nem fogadja, az esetben a biztosító társaság kiküldöttjének a becslése képezi a kártérítési összeg alapját; már pedig felperes a 4 •/. alatt csatolt jegyzőkönyv tanúsága szerint alperes kárbecslője becslését el nem fogadta, sem pedig a szakbizottsági eljárásnak magát alá nem vetette, a kártérítés alapját tehát szerinte a kárbecslő által megállapított 200 korona képezi. Alperesnek ezt az érvelését figyelembe venni nem lehetett, mert a biztosítási feltételeket magában foglaló biztosítási szerződést felperes hogy kézhez vette volna, alperes nem bizonyította és mert az eredetben beszerzett biztosítási ajánlaton a kár megállapításának módja kitüntetve nincs és igy az alperes által vitatott kármegállapitási módozat felperest nem kötelezi. Curia: A másodbiróság ítélete az elsőbiróság ítéletéből átvett indokokból helybenhagyatik. (1903 október 29-én. 1456/1902. sz. a.) 2378. A kereskedelmi törvény 481. §-a szerint kiköthető szakbizottsági eljárás az életbiztosításnál, a melyhez a baleset ellen való biztosítás is tartozik, nem alkalmazható, mivel a K. T. 506. §-ában, melyben fel vannak sorolva a másnemű biztosításra vonatkozó azok a szakaszok, melyek az életbiztosításnál is alkalmazást nyernek, a 481. §. felsorolva nincs. (Curia 1902 deczember 23. I. G. 364.) 2379. Ha a biztosított fél nem is volt jelen a biztosító társulat kiküldöttje által eszközölt kárbecslésnél, őt a biztosítási feltételekben megállapított szakbizottsági eljárás igénybevétele kötelezettségétől felmenteni nem lehet abban az esetben, ha a biztosító-társulat ennek a kárbecslési jegyzőkönyvnek tartalmát vele közölte s annak alapján felhívta: a szakbizottság megalakítása iránt előterjesztését megtenni. Curia: Az nem okvetlenül szükséges, hogy a károsult a társulat kiküldöttei által megejtett egyoldalú kárbecslésnél akár személyesen, akár megbízott által jelen legyen, de kétségtelenül szükséges az, hogy a társulati kárbecslés a károsulttal közöltessék, mivel a károsult ennek ismerete nélkül nem lehet azon helyzetben, hogy annak elfogadásáról, illetve el nem fogadás esetében azzal szemben felállított kárigényei-