Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

678 Biztosítási ügylet. ről a társulatot értesíthesse; ezen közlés [azonban már január 24-én megtörtént, midőn felperes a kárbecslési jegyzőkönyv kapcsán a szerződési feltételek értelmébeni nyilatkozattételre felhívatott, felperes pedig ezen felhívásnak meg nem felelvén, a feltételek 25. §-ának a társulat kiküldöttei által megejtett becslésre vonatkozó rendelkezése kötelezővé vált, a szerződési feltételek 25. §-a pedig nem választott bíróság alakítását, hanem a kár megállapításának módozatait szabályozza, ily megállapodás pedig a K. T. 481. §-a értelmében a szerződő felek szabad akaratának van fentartva. (1897 április 6. 599/1896.) pF- 2380. A szakbizottsági eljárás alkalmazásba vételének kötelezettsége feltételezi azt, hogy a kárbecslő a kárfelvételt tényleg eszközölte; a kárfelvételi könyvben foglalt az a kijelentés azonban, hogy az igényjogosult igényeiről lemond, ilyen kárbecslésnek nem tekinthető. ítélőtábla: A biztosítási feltételek 25. §-a szerint a peres felekfa szakbizottsági becslést arra az esetre tartották fenn, ha a biztosított fél a biztosító társaság kiküldöttjének kárbecslésében, vagy a 24. §-ban körülirt felülvizsgálat eredményében illetőleg helyreigazításban meg nem nyugszik; kétségtelen ebből, hogy a szakbizottsági eljárás a felek megállapo dása értelmében azt feltételezi, hogy alperes biztosító társaság megbízottja által a kárfelvétel megtörtént. Erre nézve az alperes által csatolt 2 •/. alatti okirat tartalmából az tűnik ki, hogy felperesnek biztosított terményeit 1899. évi április hó 3-án és 9-én jégverés érte ugyan, de alperes társaság megbízottja a biztosítási feltételek 19. §-ában előirt vizsgálatot még forma szerint sem foganatosította, hanem az említett okiratot abból a tartalma szerint nyilvánvaló czélból állította ki, hogy felperes biztosítottat kárbejelentései visszavonására és kárigényéről való lemondásra birja. Curia: Indokaiból helybenhagyta. (1902 deczember 17. 303/1902. szám.) 2381. Szabályszerű kárbecslés hiányában a biztositó-társaság nem élhet sikeresen azzal a kifogással, hogy a biztosított jégkár a feltételek értelmében csakis szakbizottság utján lett volna megállapítható. Curia : A 3 •/. alatti irat azt mutatja, hogy a felperes a saját követelését a 25. §-nak megfelelően felszámította ugyan, de a társaság megbízottja csak a következőket vette jegyzőkönyvbe : »tekintet nélkül a perczentekre, barátságos kiegyenlítésért 300 irtot a tekintetes Igazgatóság utólagos jóváhagyásának fenntartása mellett adok«. Az alperes kiküldöttje tehát csak egyezségi ajánlatot tett, de a felperes kárát fel nem becsülte — s így egyáltalán nem történt oly kármegállapitás, mely a kötvényfeltételek értelmében a felperest kötelezhetné. Azért is felesleges annak vizsgálatába bocsátkozni, hogy a szakbizottsági eljárást a felek melyike kívánta igénybe venni, vagy hiúsította meg. Minthogy az alperes a szerződés ama kikötéseinek, melyek a kárbecslés módját szabályozzák, eleget nem tett, a keresk. törv. 481. §-ának rendeletéhez képest a kár meghatározásánál az előleges birói szemlét kellett alapul elfogadni. (1901 november 21.719/1901. sz.)