Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

676 Biztosítási ügylet. 2375. Az a biztosító által bizonyítandó körülmény, hogy a bizt, feltételekben mindkét félre egyaránt kötelező erővel megállapított szakbizottsági eljáráshoz való hozzájárulását a biztosított megtagadta, csupán a kárbecslési jegyzőkönyvre vezetett, azonban a biztosított által alá nem irt záradék tartalmával nem bizonyítható. ítélőtábla: A 2. a. jégkárfelvételi jegyzőkönyvre K. Tamás I. és M. B. tanuk által Vezetett az a záradék, hogy a károsult fél sem a jegyzőkönyvet alá nem irta, sem szakbizottsági eljárást nem kivánt, felperesellen bizonyitékot csak abban az esetben képezhetne, ha ezt a záradékot a felperes is aláirta volna, stb. Curia: A másodbiróság Ítéletét főleg azért kellett helybenhagyni, mert az, hogy a felperes jégkárát a bizt. feltételekben szabályozott szakbizottsági eljárás utján kivánta megállapittatni, azonban az ennek költségei fejében követelt 300 frtot előlegezni nem volt hajlandó, az alsóbiróságok által felsorolt peradatok bizonyitják ; ellenben arra nézve, hogy az emiitett eljárást felperes hiusitotta meg az által, hogy a szakbizottsági eljáráshoz való hozzájárulást feltétlenül megtagadta volna, az alperes biztositó társaság, a kit e részben a bizonyitás terhelt, mi elfogadható bizonyitékot sem nyújtott, minthogy a 2 •/. alatti jegyzőkönyvre vezetett záradék felperessel szemben egymagában a hozzájárulás feltétlen megtagadása tekintetében bizonyitékot nem képezhet, stb. (1900. október 2. 483/900. sz.) 2376. A szakbizottsági eljárás kötelező megállapítása esetében a biztosított azonnal köteles a szakbizottság alakítása iránt nyilatkozni és e részben a jegyzőkönyvre vezetett s két tanú által előttemezett záradék akkor i& ellene bizonyit, ha ő azt maga alá nem is irta. ítélőtábla: Az általános biztosítási feltételek 25. §-a szerint, ha a biztosított fél a társaság megbízottjának kárbecsüjében, vagy a felülvizsgálat eredményében meg nem nyugszik, köteles áz eredeti kárfelvételi jegyzőkönyvben azonnal kijelenteni abbeli szándékát, hogy az ügyet szakértőkből összeállítandó bizottság által kivánja elintéztetni. A biztositó pedig arra van_ kötelezve, hogy ha a károsult sem a becslést elfogadni, sem a szakértőbizottság eljárásának magát alávetni nem akarja, ezt a tényt kárbecslője által a jegyzőkönyvben két tanúval igazoltassa, a mely esetben a társaság kiküldöttjének becslése, esetleg a felülvizsgálat eredménye képezi a kártérítési összeg alapját. Felperes tehát, a ki a vele beismerten közölt kárbecslés eredményével meg nem elégedett, köteles volt a kárfelvételi jegyzőkönyvben és pedig azonnal a szakbizottsági becslést kérni, a mit a 2 •/. alatti jegyzőkönyvre vezetett nyilatkozat szerint nem tevén, kártérítésül a felhívott jegyzőkönyvben kitett és helyes számítás szerint 176 frt 41 krra rugó összeget kellett elfogadni. Felperes ugyan tagadta a 2 •/. alatti jegyzőkönyvre vezetett és tanuk által előttemezett nyilatkozat valódiságát, tehát azt a tényt, hogy a szakbizottsági becsühöz való hozzájárulását megtagadta. Ez a tagadása azonban alaptalannak bizonyult. A S. E. T. 64., 215. §-ai szerint mérlegelve a most nevezett kifogástalan tanuknak lényegileg összehangzó vallomásait, és egybevetve azokat, a B. P. kárbecslőnek tanuminőségben eskü alatt tett és lényegben az előbbi