Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

Czégvezetők és kereskedelmi meghatalmazottak. 45. §. helyén kivül működő kereskedelmi meghatalmazottja volt: e minőségben a keresk. törvény 45. §-ának joghasonszerüségénél fogva az általa kötött adás-vevések után járó vételár felvételére és fizetési határidők engedélyezésére is feljogosítottnak tekintendő. (Curia 1902 november 11. 1256. sz.) 267. A kereskedelmi utazó jogosítva van az általa kötött vételi ügylet után a vételárat felvenni még akkor is, ha nem áll főnökének állandó szolgálatában. (Curia 1735/94. sz.) 268. A kereskedelmi megbízott a keresk. törvény 45. §-a értelmében törvénynél fogva jogosítva volt a vételár felvételére. Ezen mitsem változtat az a körülmény, hogy az A) a. számla szélén az a (nyomtatott) általános figyelmeztetés olvasható, hogy az eladó csak oly fizetéseket ismer el, melyek közvetlenül neki, vagy meghatalmazásával ellátott személyek kezéhez teljesíttetnek, mert ily általános figyelmeztetésnek joghatálya nincs, a kereskedelmi meghatalmazott törvényes jogkörének korlátozása harmadik személyek irányában csak azon esetben lévén hatályos, ha az illető vevő erről különösen értesittetik. (Curia 1891 április 4. 1199/890. sz.) 269. A kereskedői utazó külön meghatalmazás nélkül az ügylet feltételeit megállapítani jogosítva van és ehhez képest azt is kikötheti, hogy a vétel érvénye attól legyen függővé téve, hogy a küldendő áruk a vevőnek tetszenek-e vagy nem ? De ennek csak oly értelem tulaj donitható, hogy a vevő az iránt, hogy az áruk nem tetszenek neki, haladéktalanul nyilatkozni tartozik, ha azt elmulasztja, akkor az áruk nem kifogásoltatnak s a vétel érvényesen megkötöttnek tekintendő. (Curia 1888 november 23. 706. sz.) • 270. A ki csak megrendelések gyűjtésére van megbízva, csupán közvetítő ügynöknek tekintendő, a ki főnöke nevében kötelező elfogadási nyilatkozatot nem tehet. (Curia 1902 február 25. G. 572/901. sz.) 271. Az ügynöknél tett megrendelés mindaddig, mig az a főnökkel nem közöltetett, az ügynöknél joghatályosan visszavonható. (Curia 1896 deczember 23. 1736. sz.) 272. A megbízások közvetítésével foglalkozó ügynök pénznek felvételére még az általa közvetített ügyletek után sem tekinthető feljogosítottnak. (Curia 1889 június 25. 194. sz. Azonos 1216/898. sz.) 273. Az ügynök kezéhez teljesített fizetés szokásban lévén, nem birhat döntő sulylyal a felperes által felemiitett ama kivételes eset, hogy az alperes egy izben közvetlenül fizetett; nem továbbá az sem, hogy a »factura« szövege alatt azon általános rendelkezés foglaltatik, a mely szerint pénzküldemények és üres zsákok a felperesnek franco küldendők; mert hogy ha e figyelmeztetésnek az a czélja is, hogy a pénzfizetések kizárólag a felpereshez küldendők, ezen általános rendelkezéssel ellenkező gyakorlat követésére felperes a már fentebb ismertetett közvetett fizetési módnak az elfogadása által adott alkalmat a vevőknek. (Curia 1899 január 11. 1216/98. sz.)