Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

Czégvezetők és kereskedelmi meghatalmazottak. 45. §. i'.i 260. A kereskedelmi utazó az ügylet megkötése és ennek a főnökkel történt közlése után vételár-leengedésre, ide vonatkozó külön felhatalmazás nélkül, jogosítva nincsen. (Curia 1891 január 23. 871/1890. sz.) 261. Az, hogy a kereskedelmi utazó a vételár felvételére és a vétel­árnak váltók adása ellenében való hitelezésére fel nem hatalmaztatott, a kereskedelmi meghatalmazottnak törvényes jogkörét korlátozó ilyen meg­szorítás, a korlátozásról tudomással nem bíró harmadik személyek irányában jogi hatálylyal nem bir. (Curia 1902 november 11. 1256. sz.) 262. A kereskedelmi utazó pusztán e minőségénél fogva a főnök ter­hére a vevőtől árukat visszavenni jogosítva nincs. Abból pedig, hogy az utazó által egy izben visszavett áruk értékét felperes a vevő javára irta, e részben fennálló állandó szokás bizonyításának hiányában nem következtethető az, hogy felperes az utazónak az áruk visszavételére is felhatalmazást adott volna. (Curia 1896 márczius 20. 1783/899. Azonos 988/890. sz.) 263. A kereskedelmi meghatalmazott külön meghatalmazás nélkül főnökét kötelezőleg csak a keresk. törvény 45. §-ában tüzetesen felsorolt jogcselekményeket teljesítheti, ama jogcselekmények közé azonban nem tartozik az adós által a főnök javára elfogadott váltónak a meghosszabbí­tása (prolongatio). (Kolozsvári tábla 1895 október 8. 2993. sz.) 264. A kereskedői utazó jogköre csak oly ügyletek létesítésére terjed ki, melyek a főnök által folytatott üzlettel rendszerint járnak s igy azt, vájjon a kereskedelmi utazó által kötött ügylet a főnök üzleti körébe tar­tozik-e, vagy vájjon más minőségű ügyletek kötésére a főnök utazóját kivételesen meghatalmazta-e ? mindig a szerződést kötő ellenfél tartozik vizsgálni és keresetében bizonyítani. (Curia 1891 márczius 4. 1063/90. sz.) 265. A kereskedelmi telep helyén kivül alkalmazott utazó-ügynök által megkötött ügyletek az azt alkalmazó kereskedőczéget csak ugy kötelezik, ha a keresk. törvény 45. §-ának feltételei fenforognak. Curia : Magának M. H.-nak mint tanúnak vallomása bizonyítja, hogy neki az alperestől csak rendelések gyűjtésére volt megbizása s hogy az általa közvetített rendelések csak az alperes beleegyezésével, az ennek részéről való elfogadással váltak hatályossakká, illetve alperest kötelező ügyletekké, ennélfogva az A) alatti kötlevél nem tartalmaz a felperes és az alperes közt létrejött jogügyletet; ez a kötlevél az alperes kifejezett hozzájárulása nélkül őrá nézve kötelezővé nem váltstb. (1901 január 8. 1021/900. sz. Azonos 367/899. sz.) 266. Felperes válaszában kifejezetten beismerte, hogy B. M. pozsonyi kereskedő neki kereskedelmi meghatalmazottja volt, kinek jogköréhez eladási ügyletek megkötése tartozott. Az, a kit a kereskedő eladási ügy­letek megkötésére felhatalmaz, a keresk. törvény 43. §-a értelmében harma­dik személyekkel szemben egyúttal felhatalmazottnak tekintetik mindarra, a mi az ilyen ügylet kötésével rendszerint jár és minthogy B. M. az üzleti telep Grecsük : Magyar Döntvénytár. IX. 4

Next

/
Thumbnails
Contents