Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

46 Czégvezetők és kereskedelmi meghatalmazottak. 44. §. abban az esetben is, ha a közeg által az eladóhoz juttatott másik vételi jegyben ettől eltérő feltételek foglaltatnak. Törvényszék : Nem vitás a felek között, hogy alperesek az alap­ügylet tárgyát képező gépet nem közvetlenül felperes üzleti telepén, hanem felperes egy közvetítő közegétől saját lakhelyükön vették meg, s hogy ezen gép felperes által tényleg szállíttatott is ; ennélfogva nem vitás az, hogy a közvetítő közeg a gép eladására felperes részéről feljogosítva volt. Nem tagadta felperes azt sem, hogy a felperes czég aláírásával ellátott 2 • /. a. levelet, mely a fizetés feltételeit tartalmazza, az eladó közeg állította ki. Minthogy pedig az, ki az áru eladására jogosítva van, a vételár s a fize­tési feltételekre vonatkozó megállapodásra is jogosítottnak tekintendő, és igy jogosítva volt a 2. a. okiratban foglalt és a C) a. megrendelő jegyben foglaltaktól eltérő fizetési módozatok megállapítására is ; ezekből a körül­ményekből meg kellett tehát állapítani, hogy a 2. a. levélben foglalt fizetési feltételek felperesre nézve kötelezők stb. Curia : ezeket az indokokat elfogadta. (1900 márczius 7. 786/900. sz.V. 239. Az üzleti összeköttetésben levő felek abban állapodván meg, hogy az egyik fél által a másik fél vevőinek szállított áruk vételára az árukat szállító fél megbízottja által szedendő be az egyes vevőktől és ez által szol­gáltatandó át a másik félnek elszámolás végett, a beszedett vételárnak ezen megbízott által történt elsikkasztása esetében az nem a számadással tartozó, hanem a megbízottat rendelő fél terhére esik. (Curia 1901 október 17. 211. sz.) 240. Oly esetben, melyben a felek a köztük vitás követelések ismere­tében biznak meg valakit az ügy rendezésével, az ilyen megbízottnak jogköre minden esetre kiterjed a vitás követelés elismerésére, illetve elengedésére is. (Curia 1899. szeptember 29. 406. Azonos 517/901. sz.) 241. A valamely követelés biztosítására meghatalmazott, a kinek részére az a korlát állíttatott fel, hogy a követelésből mitsem engedhet, nem birván jogkörrel a követelés egy hányadának elengedhetésére, az ilyen értelmű egyezségre az adós sikerrel akkor sem hivatkozhatik, ha nem is bírt tudomással arról a korlátozásról. (Curia 1903 június 10. 504/902. sz.) 242. Az üzletvezetőnek hitelben vásárlástól való eltiltása közöltetvén a hitelezővel, ez ennek daczára az üzletvezetőnek hitelezett áruk vételárát a czégtulajdonostól a hitelező akkor sem követelheti, ha az áruk a czég­tulajdonos üzletébe beruháztattak. (Curia 1898 február 26. 119/1898. sz.) 243. Az a bizonyított körülmény, hogy az alperes üzlettulajdonos a felperes előadót figyelmeztette, hogy az üzletvezetőnek ne hitelezzen, mert ő nem fizet, elegendő felperes elutasítására oly áruk vételára iránti keresetével, melyeket ennek daczára az üzletvezetőnek hitelbe eladott, még akkor is, ha bizonyittatik, hogy ezek az áruk az alperes üzletébe átvétettek. (Curia 1897 május 19. 364/897. sz.)

Next

/
Thumbnails
Contents