Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

42 Czégvezetők és kereskedelmi meghatalmazottak. 44. 215. A meghatalmazási viszony megállapítása jogkérdés és annak megállapítására nem csak egyenes szóbeli vagy Írásbeli kijelentés, hanem előzetes, egyidejüleges és utólagos egyéb megfelelő' külső tények is alkalmasak (Curia felülvizsgálati tanácsa 1902 deczember [22. G. 383. sz. Azonos G. 23/896. sz.) 216. Az általános kereskedelmi meghatalmazott nem nyert a czégvezetői meghatalmazással egyenlő megbízást és az ily meghatalmazott jogköre nem terjed ki kötelező jegyeknek a meghatalmazó nevében leendő aláírására is. Curia: Alaptalan felperesnek az az előadása, hogy a kereskedelmi meghatalmazott hatáskörének kötelező jegyek aláirására való kiterjedése abból következik, hogy a keresk. törvény 43. §-a 2. bekezdésében kötelező jegyek aláírása, mint különös meghatalmazást igénylő ügylet felemlítve nincs, mert a 32. §. második bekezdésének az első bekezdéssel való összehasonlításából az tűnik ki, hogy a 43. §. második bekezdésében felemiitett ügyleteket, tudniillik váltók kiállítását, kölcsönök felvételét és perek folytatását, a törvény olyan ügyleteknek minősiti, a melyek a kereskedelmi meghatalmazott hatáskörébe különös meghatalmazás nélkül semmi esetben sem tartoznak és mert e körülményből és abból, hogy kötelező jegy kiállítása, mint jogczim nélkül] való kötelezettségvállalás, váltók kiállításával egy tekintet alá esik, az következik, hogy kötelező jegy kiállítása olyan ügylet, amelyre a keresk. törvény 43. §. 1. bekezdése szerint meghatalmazotti hatáskör külön meghatalmazás nélkül ki nem terjed. (1897 október 26. 269/1897. sz.) 217. Az alkalmazott üzletkörének korlátozása harmadik személyekkel szemben figyelembe csak ugy jöhet, ha arról a szerződő fél tudomással bírt. Curia: Az alperes czég továbbá határozottan nem is tagadta, hogy az E) alatti kötlevelet kiállító L. Ede az alperes czég nevezett iparvállalatának intézője volt, a ki ezen alkalmaztatásánál fogva az ügyletek kötésére meghatalmazottnak volt tekintendő ; üzleti körének az alperes czég jóváhagyásától függő korlátozása pedig harmadik személyekkel szemben figyelembe csak ugy jöhetne, ha arról a szerződő fél tudomással birt, vagy arról értesíttetett volna. (1902 május 22. 287/1902. sz. Azonos G. 37/Í900., 408/1900. sz.) 218. Az, kit a főnök eladási ügyletek megkötésére felhatalmaz, a keresk. törvény 43. §-a értelmében harmadik személyekkel szemben egyúttal felhatalmazottnak tekintetik mindarra, a mi ily ügyletek kötésével rendszerint jár, tehát a vételárnak és az ügyletek többi feltételeinek megállapítására is. A 'főnök által meghatalmazottjának adott oly utasítások, melyek a meghatalmazottnak a keresk. törvény 43. §-ából folyó ezen törvényes jogkörét korlátoznák, a korlátozásról tudomással nem bíró harmadik személyek irányában joghatálylyal nem birnak. (Curia 1897 január 27. 402. sz. Azonos 462/1896. sz.)