Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

Kereskedelmi czégek. 15. §. 15. §. Ha valaki egy fennálló kereskedelmi üzletbe társtagnl belép, vagy egy kereskedelmi társasághoz uj tagul csatlakozik, vagy ilyenből kilép : az eredeti czég. e változás daczára, azontúl is használtathatik. Oly társtag kilépése esetében azonban, kinek neve a czégben foglaltatott, az addigi czég használásához a kilépett társtag beleegyezése szükséges. Ugyanez áll oly esetben is, midőn a társaság csak két személyből állott és ezek egyike a társaságból kilép.1) 76. A ki másnak megengedi, hogy a saját nevéből és cziméből álló be nem jegyzett czége alatt fennállott üzletét folytassa, az utóbb ugyanezen üzletbe megrendelt és átvett áruknak vételáráért a jóhiszemű eladónak maga is felelős. Curia felülvizsgálati tanácsa: Alperes felülvizsgálati kérelmében azért támadja meg a felebbezési bíróság ítéletét, mivel szerinte a felebbe zési bíróság megsértette a keresk. törvény 12. §-ának rendelkezését. A felebbezési biróság azonban nem is ez alapon kötelezte alperest fizetésre, hanem azért, mert alperes megengedte, hogy az ő nevéből és különös cziméből álló be nem jegyzett czég alatt, melyet az üzleti világban ő használt, rajta kivül álló más személy kereskedelmi üzletet folytasson a nélkül, hogy az illetők a czégjegyzékből — miután abba bevezetve nem volt, — a változásról meggyőződést szerezhettek volna. Ezzel pedig a felebbezési biróság jogszabályt nem sértett, mert felperest annak következtében, hogy megengedte, hogy fia az ő saját neve és czime alatt üzletét tovább folytassa, a nélkül hogy erről a vele azelőtt a megállapított tényállás szerint állandóan üzleti összeköttetésben álló felperest értesítette volna, a fia által eme üzlet körében felperessel szemben vállalt kötelezettségért a felelősség jogilag szintén terheli. (1900 márczius 29-én. G. 64. sz.) 77. Az a körülmény, hogy valaki puszta tudomással birt arról, hogy más valaki üzletet folytat az ő czége alatt: egymagában nem elégséges arra, hogy az ő neve alatt folytatott üzletbe eladott és átvett áruk vételárában őt marasztalni lehetne. A felperesnek felhozott az az érvelése, hogy a kereset megítélésénél nem a főeskü szövegébe foglalt tények, hanem egyedül csak az tartandó döntőnek, hogy tudomással birt-e az alperes arról, hogy Scháffer Dániel >>S. Scháffer Filiale« czég alatt üzletet folytatott, miután abban az esetben, ha ez az üzlet nem is volt az alperesnek üzlete, az arról való tudomás, hogy czége alatt harmadik személy üzletet folytat, maga után vonja az alperesnek felelősségét, az ezen üzlet részére kiszolgáltatott áruknak vételára iránt, — nem jöhetett figyelembe, mert ezen az alapon az alperesnek köteleztetését ennek rosszhiszeműségére alapitj a, már pedig a puszta tudomás az üzletnek az ő czége alatt való folytatásáról a rosszhiszeműség megállapítására, ezt támogató egyéb bizonyítási adat hiányában, elegendőnek nem tartható. (Curia 1896 október 22. 815/895. sz.) 78. Az alperes még az esetben is, ha az ezelőtt fennállott társas czég üzletét tulajdonul megszerezte volna s igy ennek jogutódja lenne, a volt *) Lásd a 12. §-nál közölt határozatokat is.