Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

Kereskedelmi czégek. 13—14. 13 is a már bejegyezve levő czéget és pedig minden eltérés nélkül, tartozik használni, a mi kitűnik a keresk. törvény 10. §-ából is, mely szerint a czég azon név, mely alatt a kereskedő üzletét folytatja, s melyet aláirásul használ, valamint ugyanazon törvény 4. §-ából, mely szerint a kereskedőkre vonatkozó határozatok a kereskedelmi társaságokra is alkalmazandók és mert ekként a betéti társaságba beltagként belépő kereskedelmi társaság neve alatt sem érthetni egyebet, mint a belépő társaságnak már bejegyezve levő czégét. (Budapesti tábla 1902 márczius 13-án 27. sz.) 71. A czégnek akként való bejegyzése, hogy az aláírandó teljes czégszö végben a »Wollemann« nevet Wollemann Henrik, a »Kuszczak« nevet pedig az »és« szóval együtt a másik társtag irja, törvénybe nem ütközik, mert a kereskedelmi törv.-nek 61. §-a ama rendelkezéséből, mely szerint a közkereseti társaság is kereskedelmi társaságot képez, nem következtethető az, hogy együttes czégjegyzés esetében a közkereseti társaságokra nézve a kereskedelmi törvény 185. §-ában előirt módon eszközölhetnek együttes czégbejegyzést. (Curia 1894 márczius 14. 295/94. sz.) 14. §. A részvénytársaságok és a szövetkezetek czégükben határozottan mint ilyenek jelölendők meg. 72. Részvénytársaság czégének megváltoztatása nem rendelhető el hivatalból azon okból, mert azon község neve, mely a czégben foglaltatik, megváltoztattatott. (Szegedi tábla 1904 október 12. 4829/1904. sz.) 73. A részvénytársaság összes részvényei egy tulajdonos kezében egyesülvén, az ezen állapotban tartott közgyűlés határozatai hivatalból megsemmisítendők ; ily esetben sem utasíthatja azonban a czégbiróság a részvénytársaságot felszámolásra s czégtörlésre, mert mig ezen állapot tart, meg van ugyan akasztva a társaság szerves működése, de az által jogi személyisége még nem enyészik el és szerves működését újra kezdheti, mihelyt a részvények másokra átruháztatnak. (Budapesti tábla 1904 szeptember 28-án 2731. sz.) 74. Nem jegyezhető be az a czégjegyzési módozat, mely szerint a részvénytársaság czége kizárólag egy igazgatósági tag és egy az igazgatóság által czégjegyzési joggal felruházott társulati tisztviselő által együttesen jegyeztetik, mivel az, hogy az igazgatóság tagjai a czégjegyzésre kirendelt társulati tisztviselő nélkül a czéget érvényesen ne jegyezhessék, ellenkezik a kereskedelmi törvénynek a részvénytársaság igazgatósága tekintetében fennálló rendelkezéseivel, különösen annak 185. és 190. §-aival. (Budapesti tábla 1904 szeptember 7. 2271. sz.) 75. A külföldi részvénytársaság belföldi fiókja, ha az egyes személyre ruháztatott át, mint egyéni czég bejegyezhető. (Budapesti tábla 1904 november 29. 3040. sz.)