Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

Általános határozatok. 147. §. TIZEDIK CZIM. Részvénytársaság. ELSŐ FEJEZET. Altalános határozatok. 147. §. Részvénytársaságnak azon társaság tekintetik, mely előre meghatározott, bizonyos számú és egyenértékű (egész vagy hányad) részvényekből álló alaptőkével alakul, s melynél a részvények tulajdonosai csak részvényeik erejéig felelősek. 667. Valamely városi takarékpénztár a kereskedelmi törvény értelmében megalakult részvénytársaságot nem képez, hanem itt egyedül a város kezelése alatt lévő bizonyos alapnak elkülönített kezeléséről lehet szó. Nem képez pedig a nevezett takarékpénztár részvénytársaságot azért, mert részvénytársaságnak a K. T. értelmében csak oly kereskedelmi társaság (K. T. 61. §.) tekinthető, melynek alapszabályai a K. T. 157. §-ában felsorolt minden kellékkel birnak, már pedig az alapszabályként bemutatott B) alatti szabályzat az idézett törvényhely 4. és 9. pontjaiban előirt leglényegesebb kellékekkel egyáltalán nem bir, jelesül nincs benne bizonyos és egyenértékű részvényekre elhelyezett alaptőkéről szó (K. T. 147. §.) és ebből folyólag nincsenek, s nem is lehetnek részvényesei, kik azon jogokat, melyek a részvényeseket a társaság ügyei tekintetében illetik, gyakorolhatnák (K. T. 176. §.); részvényeseknek, hogy jogokat gyakorolhassanak — mivel jog kötelezettség nélkül nem létezik — a társaság ügyei körül részvényeik erejéig anyagilag érdekelve kell lenniök, már pedig a B) alatti 7. §-a által részvényesi jogokkal felruházott közgyűlési tagok, mint nem részvényesek, anyagilag nem érdekelvék; a fenforgó esetben tehát a K. T. 149. §. értelmében megalakult részvénytársaságról szó sem lehet s a helytelenül alapszabálynak nevezett B) alatt a kereskedelmi társas czégjegyzékbe bevezethető s a 158. §. értelmében kihirdethető nem is lett volna. (Curia 1886 szeptember 29-én 529. sz. a.) 668. Valamely város közönsége által, saját vagyonából alaptőkével ellátott és a tőle kirendelt választmány, valamint e választmányból és általa alakult igazgatóság és felügyelő-bizottság által igazgatott takarékpénztár a K. T. értelmében részvénytársaságnak nem tekinthető, s mint ilyen a czégjegyzékbe be nem vezethető, hanem a nevezett pénzintézet oly egyéni czéget képez, melynek kizárólagos tulajdonosa (főnöke) az illető város közönsége, mint jogi személy. Miután a takarékpénztári vállalatoknak, mint ilyeneknek jogviszonyai külön törvényileg szabá-