Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

Részvénytársaság. lyozva egyáltalán nincsenek, az ily takarékpénztárra nézve a kereskedelmi törvény szabályai még akkor sem alkalmazhatók, ha mindjárt az alapszabályokba oly intézkedések is vétettek fel, melyeket a kereskedelmi törvény kizárólag a részvénytársaságokkal és a szövetkezetekkel szemben szab elő, az ily takarékpénztári vájlalatra nézve az általános jogelvek irányadók. (Curia 1891 február 12-én 1220/1890. sz. a.) 669. A részvénytársaságnak a K. T. 147. §-ában törvény által megállapított fogalmi meghatározása szerint a részvénytársaságnak nem lényeges criteriuma az, hogy kereskedelmi üzlet folytatására alakuljon, mivel az idézett §. rendelkezése szerint arra való minden tekintet nélkül, hogy mi a társaság czélja, részvénytársaságnak az a társaság tekintetik, mely előre meghatározott bizonyos számú és egyenértékű részvényekből álló alaptőkével alakul és melynél a részvények tulajdonosai csak részvényeik erejéig felelősek; vagyis ekként a részvénytársaságoknál nem a vállalat tárgya, hanem csak a forma határozó és minden társaság, mely e formában jön létre, bármi legyen is czélja, részvénytársaságnak és igy kereskedelmi társaságnak tekintendő. Ezekből pedig következik, hogy még a mennyiben elfogadható volna is az a felfogás, hogy a folyamodó által bemutatott részvénytársasági alapszabály 6. §-ának A) pontjában elősorolt feladatok kereskedelmi üzleti czélnak általában nem minősithetők, ez a körülmény nem szolgálhatna törvényes indokául annak, hogy folyamodó czégbejegyzési kérelme elutasittassék. (Budapesti tábla 1904 május 31-én 1500. sz. a.) 670. Valamely részvénytársaság kebelében alakult hitelegylet tagjainak kötelezettsége az alapszabályok által határoztatik meg. A hitelegyleti tagok felelőssége meg nem szűnik a részvénytársaság csődbejutása folytán. A részvénytársaságra nézve az, hogy a hitelegylet a veszteségeket saját tagjai között hogy osztja fel, az irányában fennálló kötelezettség szempontjából közömbös. (Curia 1891 november 11-én 1182/1891. sz. a.) 671. A valamely részvénytársaság kebelében alakult hitelegylet nem önálló jogi személy, hanem csak a részvénytársaság adósainak egy különleges csoportja, melynek tagjai mint a társaság adósai vele szemben állanak ugyan jogviszonyban, de a kiknek minden eme jogviszonyukból származó ügyeit tulajdonképen a társaság vezette; a miből folyik, hogy a hitelegylet jogellenes eljárásaért maga a társaság felelős. Törvényszék: Az alperesi 1876-ban érvényben volt D) alatti alapszabályok 92. és folytatólagos szakaszai értelmében a hitelbank kebelében egy »Creditverein« alakult, az alapszabály 108. §. szerint az alperesi hitelbanktól önálló külön egyesületet képezett, külön szervezettel. Azon körülmény, hogy a hitelbank határozott az első 30 tag felvétele tekintetében, még nem állapitja meg azt, hogy a hitelegylet a banknak alárendelve, vagy tőle függő szerve volna, mert a hitelbank azon joga, hogy az első 30 tag felvételét magának fentartotta, csak az alakulásra vonatkozik, s az alapszabályok 108. §. is csak ugy értelmezhető, hogy a hitelbank által felvett 30 tag alakit ja azután a hitelegyletet. A hitel-