Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

88 A tulajdonjog. ellenkező értelmezést kizár, felpereseket, mint az eladó örököseit a visszavásárlás érvényesítése tekintetében kereseti jog meg nem illeti. (Curia helybenhagyja 1885 január 14-én 4160. sz. a.) 250. A visszavásárlási jog telekkönyvi bejegyzés által dologbani joggá változik át, törlése, a mennyiben törlési nyilatkozat vagy Ítélet fel nem mutattatik, a telekkönyvi rendtartás 155. §-a értelmében csak kere­set utján szorgalmazható. (Curia 1887 márczius 1-én 7082/1886. sz. a.) 251. A visszavásárlási és szolgalmi jogok törvényes fogalmuknál fogva nem dologi jogok; azok az illetőnek beleegyezése nélkül törvény­nél fogva telekkönyvi bejegyzés tárgyát nem képezik. Curia: A kihallgatott tanuk vallomásával bizonyítva van ugyan, hogy az A) alatti szerződés létrejötte alkalmával az eladott ingatla­nokra vonatkozólag felperes és neje javára visszavásárlási és a 87/6. számú házra vonatkozólag 50 frt évi bérfizetés kötelezettségével a lakási szolgalom kiköttetett; a nevezett tanuk vallomásával azonban nincs bizonyitva, hogy alperes e visszavásárlási és szolgalmi jognak bekebelezését is megengedte. Miután pedig a visszavásárlási és szol­galmi jogok törvényes fogalmuknál fogva nem dologi jogok: azok az illetőnek beleegyezése nélkül törvénynél fogva telekkönyvi bejegyzés tárgyát nem képezhetik. Ennélfogva a perben az a döntő ténykörül­mény, megengedte-e alperes a felperes és neje javára kikötött vissza­vásárlási és szolgalmi jognak bekebelezését vagy nem? És miután ez irányban a bizonyitás más módon nem sikerült: a szabályszerűen kinált s elfogadott főeskü, de csakis a döntő ténykörülményre, alperesnek .odaítélendő volt. (1890 január 9-én 4713/1889. sz. a.) 252. A visszavásárlási jog az osztrák polgári törvénykönyv 1070. §-a szerint az eladónak személyes joga, mint ilyen pedig valamint harmadik személyre át nem ruházható, ugy harmadik személy javára ki sem köthető. Curia: A kereset a d.-i 89. sz. telekjegyzőkönyvben felvett ingatlanokra felperes visszavásárlási jogának elismerésére, s ennek t. i. a visszavásárlási jog alapján az emiitett ingatlanok tulajdonára és bir­tokára van intézve; minélfogva ez képezi e perben az eldöntendő főkér­dést, van-e felperesnek a kereseti ingatlanokra visszavásárlási joga vagy nincs ? Erre vonatkozólag a visszavásárlási jog fogalmából önként követ­kezik, hogy ilyen jogviszony csakis eladó és vevő közt létesülhet. A kereseti előadás, a az A) alatt mellékelt telekjegyzőkönyvi kivonat szerint a d.-i 89. számú telekjegyzőkönyvben felvett és felperes tulaj­donát képezett ingatlanokat K. Ferencz birói árverésen vette meg és felperes maga sem állítja, hogy ennél visszavásárlási joga fentartatott; az árverési jogcselekményből tehát felperesnek vitatott visszavásárlási joga nem származtatható. De nem alapitható e jog a K. Ferencz és alperes közt létrejött adás-vevési jogügyletre sem, mert a visszavásár­lási jog az osztrák polgári törvénykönyv 1070. §-a szerint az eladónak

Next

/
Thumbnails
Contents