Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

86 A tulajdonjog. 245. A visszavásárlási jog, mint az eladó személyes joga, másra át nem ruházható, abban az esetben sem, ha a visszavásárlási jog gyakorolhatásának időhatára meg van határozva. Curia mint felülvizsgálati biróság: Alperes felülvizsgálati kérelme elsősorban arra van alapítva, hogy téves a felebbezési biróságnak az a jogi felfogása, bogy ez a jog a fen­forgó körülmények között másra át nem ruházható, minthogy az átru­házási tilalom csakis azokra az esetekre vonatkozik, ha a visszavásárlási jog vagy minden időbeli korlátozás nélkül biztosíttatott, vagy hacsak az az időpont jelöltetett meg, melytől kezdve a visszavásárlási jog gyakorolható, de nem jelöltetett meg a végpont, a jelen esetben pedig a végbatáridő meg volt határozva. Alperesnek ez a panasza nem bir megállható alappal. Ezekhez képest a jelen esetben a visszavásárlási jog fentartásávaL kötött vételi szerződésekre nézve fennálló jogszabályok nyerhetvén csak alkalmazást, a felebbezési biróság ezeket a jogszabályokat helyesen alkalmazta, a midőn ugy itélt, hogy a visszavásárlási jog, mint az eladó személyes joga másra át nem ruházható, s hogy ennélfogva felperes mint engedményes, az alperes ellen fennálló követelésének kiegyenlitése végett, az engedményezett jogot Deutsch Márk ellen nem is érvénye­síthette, tehát követelésére ez uton kielégitést nem is szerezhetett volna, következéskép arra, hogy felperes az engedményezett követelés érvénye­sítése körül mulasztást követett el, védelem nem is alapitható. Alperesnek a felülvizsgálati kérelemben felhozott az az érvelése, hogy abban az esetben, ha a visszavásárlási joggyakorlat hatásának időhatára meg van határozva, a visszavásárlási jog harmadik személyre joghatálylyal átruházható, alaptalan, mert ily jogszabály nem létezik. Alperes azt is panaszolja, hogy a jelen esetben, még ha maga a visszavásárlási jog átruházható nem lenne, akkor is a felebbezési biró^ ság a jogszabályt helytelenül alkalmazta, minthogy Deutsch Márk, mielőtt Fischer József a visszavásárlási jogot, a gyakorolhatására kikö: tött határidő alatt érvényesíthette volna, a kérdésben levő ingatlant másoknak eladta és ezzel a visszavásárlási jog gyakorlását meghiúsítván, e miatt kártérítéssel tartozott, következéskép felperes a Deutsch Márk ellen ebből folyó kártérítési igényt tartozott volna érvényesíteni, azon­ban ezt sem tette. Ez a panasz is alaptalan, mert a felebbezési biróság tényként állapította meg azt, bogy az A) alatti engedmény 1881 márczius hó 1-én kelt, Deutsch Márk pedig az ingatlant csak 1884. évi szeptember 5-én adta el más személynek, tehát az ekkor megnyílt kártérítési jog az A) alatti engedmény tárgya még nem lehetett, de különben is az A) alatti nyilatkozat és engedmény tárgyát a visszavásárlási jog, és nem valamely kártérítési igény képezte. Már pedig a fent felbozottak szerint a visszavásárlási jog har­madik személyre nem levén átruházható, felperes ebből az átruházás­ból perelhetőségi jogot általában nem nyert. (1898 november 21-én 360/1. sz. a.)

Next

/
Thumbnails
Contents