Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

A tulajdonjog. 221. A tulajdonos a tulajdonát képező dolgot tetszése szerint, másnak megkérdezése nélkül használhatja, de nem más kárával. Járásbíróság: Felperes keresetét arra alapítja, hogy alperes 1892. évben a saját udvarán ugyan, de közvetlenül az ő háza fala mellett jégvermet csináltatott, mely a belőle származó nedvességet szétosztva, háza falát gyengítette s így az, valamint a háza fala mellett nagyobb mennyiségben összehalmozott trágya nedvessége, ezen háza falának összeomlását idézte elő, mi által neki 60 frt 90 kr. kár okoztatott, a mennyiben a ház falának újbóli felépitése a keresethez becsatolt számlák szerint éppen ennyibe került. Minthogy az előleges birói szemlével kétségtelenül megállapittatott, hogy a kérdéses jégverem a felperes összedűlt házától a saját portáján ö1^ láb távolságban volt, a . . . . tanuk vallomásával pedig szintén bebizonyittatott, hogy a 3—5 szekérnyi trágya nem közvetlenül a felperes fala mellett, hanem attól mintegy két láb távolságnyira volt, miután azonban az előleges birói szemlével nem állapíttatott meg, hogy a jégveremben mennyi jég lehetett, vagyis hogy annak nedvessége mily terjedelmű volt, t. i. hogy a kiszivárgott viz nedvesíthette át ennyire ezt a falat, hogy annak összeomlását okozta, miután pedig azt többé konstatálni már nem lehetett, de különben is, bármily mennyiségű jég is lett volna ott s ha némileg az is hozzájárult volna a fal összeomlásához, felperesnek kártérítéssel nem tartozhatik, mert a fentiek szerint ezen jégverem és trágya a felperes falától eléggé távol és a saját portáján volt, már pedig a tulajdonos a tulajdonát képező dolgot, tetszése szerint, másnak megkérdezése nélkül használhatja, még ha ebből közvetve másnak kára is származnék; ugyanazért felperes keresetével elutasítandó. — Curia azon indok mellőzésével, mely szerint a tulajdonos a saját dolgát másnak kárával is használhatná, helybenhagyja. (1895 deczember 17-én 8875/1894. sz. a.) 222. Megilleti a tulajdonost a saját védmüveivel közvetlen összeköttetésben keletkezett vizgödrökben való halászat joga. Curia: A per tárgyát tevő vizgödrök ármentesitési czélra kisajátított területeken s az alperes társulat költségén teljesített müveletek folytán alakult vizgödrök s nem természetes folyók vagy állóvizek. Ezekre nézve abból, hogy a kisajátítás alkalmával a felperes a halászat jogát fen nem tartotta, alperes pedig ezt magának ki nem kötötte, egyik félnek sem következtethető jogosultsága, mert nem létezett vizek halászatáról szerződni sem lehetett. E vizgödrökön való halászat a tulajdonost megilleti abban az esetben is, ha a halászati joghoz, mint kir. kisebb hasonvételhez jogosultsággal nem birt. Különösen megilleti alperest a saját védmüveivel közvetlen összeköttetésben keletkezett vizgödrökön való halászat joga az 1888 : XIX. t.-czikk 2. §-ánál fogva. Felperes pedig ezzel szemben nem is bizonyította azt, hogy a per tárgyát tevő vizgödrökön való halászati jogot bármikor is haszonbérbe adta volna, mert a becsatolt szerződésekben a kubikgödrök érintve nincsenek, ellenben az kétségtelen, hogy alperes ezeken a helyeken a halászatot felperes ellenmodása nélkül gyakorolta. (1895 február 12-én 11432/94. sz. a.)