Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

72 A birtok és a birtokvédelem. 197. Ha a birtokháboritás ténye jogerős birói határozattal meg van állapítva, a birtokháboritásból folyólag kártérítés iránt inditott perben nem vehető figyelembe azon kifogás, hogy alperes nem önhatalmúlag, hanem felperes beleegyezésével foglalta el és használta az ingatlant. (Curia 1893 február 22-én 11171. sz. a.) 198. Sommás visszahelyezési per folyamán bíróilag elismert kereseti jog az abból származott kártérítési perben nem kifogásolható. A kocsmáltatási (bormérési) jog kizárólagos gyakorlatába visszahelyezett félnek kártérítési igénye van akkor is, ha e jogát nem maga gyakorolja, hanem azt haszonbérbe adta. A kártérítési igény a bérbeadó és haszonbérlő közti jogviszonytól függetlenül bírálandó el. (Curia 1890 márczius 6-án 7088. sz. a.) 199. A tulajdonos által a haszonbérből önhatalmúlag kimozdított bérlő, ha e tény miatti sérelmét annak utján orvosolni elmulasztja, a haszonbéri viszony megszüntetésébe belenyugodottnak tekintendő s ennélfogva vesztett hasznot sem követelhet. (Curia 1876 augusztus 23-án 8186. sz. a.) 200. Ha a bérlő a bérbeadó szándékolta építkezés megkezdetését azzal a hozzáadással tilalmazta, hogy az építkezés és átalakítás következtében kárának megtérítésére való jogát fentartja: bérbeadót a bérlő az előbbi állapot helyreállítására nem szoríthatja, hanem kénytelen kártérítéssel megelégedni. Curia: AB) alatti okirat tartalmából kiderül, hogy felperes az alperes által szándékolt épitkezés megkezdetését 1889 május 16-án kelt intvényében azzal a hozáadással tilalmazta: hogy az épitkezés és átalakitás következtében előállandó kárának megtérítésére való jogát fentartja. Habár tehát a bérlő rendszerint jogositva is van azt követelni, hogy a bérlemény tárgya a bérleti idő tartama alatt sértetlenül és egész terjedelmében a bérbeadó által fentartassék és a bérlő rendelkezése alatt hagyassék, ha csak a bérlet tárgya szükséges ja vitást nem igényel, a mely czélból a bérbeadó a javitást eszközölheti, mégis felperes figyelemmel a fentebb felhivott B) alatti okirat tartalmára, ez idő szerint nem követelheti azt, hogy alperes a megkezdett épitkezést abbanhagyja és felperesnek az épitkezés folytán igénybe vett területeket, valamint az épületbontás által szabaddá lett térséget felperes rendelkezésére bocsássa, mert az intvény tartalmából alperes méltán lehetett azon jóhiszemben, hogy felperes az egyes helyiségek és területeknek sértetlen állapotban való fentartásához nem ragaszkodik feltétlenül, hanem kész kártérítéssel is megelégedni, és mert ily helyzetben felperes a jóhiszemű bérbeadót, az előbbi állapot helyreállítására nem szoríttathatja, hanem kénytelen megelégedni a kártéritéssel, mire nézve jogosultságát a másodbiróság is fentartotta. (1889 deczember 27-én 9362. szám alatt.)