Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)
62 A birtok és a birtokvédelem. állapot erőszakos megzavarása a jogrend érdekében megakadályoztassák; miből következik, hogy ezen orvoslat a cselekmény elkövetése után hosszabb idő lefolyásáyal igénybe nem vehető. Ehhez képest, tekintve, hogy a jelenlegi kereset alapjául vett cselekménye alperesnek, mint ez a tényállásnak megfelelően az elsőbiróság Ítéletének indokaiban előadatott, 1887 szeptember havában követtetett el, ennek megtorlása iránt pedig a kereset csak 1888. évi november hó 27-ik napján adatott be, ennélfogva az elsőbiróság helyesen jelentette ki, hogy a kereset, tekintet nélkül arra, hogy felperes a jelzett tény felől mikor nyert tudomást, 'az emiitett huzamosabb idő óta lejárta következtében ez uton elkésett. (1890 márczius 27-én 1251. sz. a. Azonos 8268/1885. sz. a.) 155. Jogtalan foglalás ellenében a birtokában megháborított bebizonyítván az ő előző valódi és jóhiszemű birtoklását, a visszahelyezési kereset érvényesítésére az egyévi birtoklás igazolása nem kívántatik meg. Curia: Tekintettel arra. hogy a jogtalan foglalás ellenében visszahelyezési kereset érvényesítésére a felperes egy évi birtoklásának igazolása épen nem kívántatik; az 1802 : XXII. és 1807 : XIII. t.-cz. csak azt rendeli, hogy ily kereset a háboritás tényétől egy év alatt indítandó meg; tekintettel, hogy az ellenkező felfogás annyival tévesebb, mert ha az állana; akkor bármi birtokszerzés első évében visszahelyezés utján megvédhető nem volna; tekintettel arra, hogy felperes az elsőbirói Ítéletben megjelölt terület előző valódi és jóhiszemű birtoklását tanuk vallomásával beigazolta, holott alperes 2. NB. alatti okmányával esak határozatlan fekvésű öt láncz földnek megvételét, de nem átadását bizonyította, ezen okból a kir. tábla ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság , Ítélete hagyatik helyben. (1885 augusztus 17-én 5735. sz. a.) 156. Az ingatlannak közös tulajdonosok (férj és nő) által történt elfoglalása esetén a birtokba visszahelyezés iránti kérelemnek nem adható hely, ha a közös tulajdonosoknak csak egyike (a férj) vonatott perbe. Nem jogos birtok megvédésre igényt nem tarthat. Tábla: Felperesek keresetükkel feltétlenül elutasittatnak. Mert alperes tagadásával szemben nem bizonyították perrendszerüen ama állításukat, mintha a kereseti ingatlant kizárólag alperes tartaná birtoklásában, és az e tekintetben felperesek által alkalmazni kivánt főeskü nem volt megítélhető, mivel a tényleges birtoklás egyéb bizonyítékkal is igazolható; továbbá mert ilyen esetben alperes nejének, az ingatlan egyik társtulajdonosának és,alperes előadása szerint társbirtokosnak is perbe vonása nélkül a kereseti kérelem iránt marasztaló határozat nem hozható. (Curia: A tábla Ítélete indokaiból helybenhagyatik, annyival inkább, mert kétségtelen ugyan, hogy felpereseknek a kérdéses földekre vonatkozó birtoklása valódiatlan nem volt; miután azonban felperesek azokat saját keresetbeli előadásuk szerint is az ősiségi nyiltparancs 19. §-a értelmében tilos alapon birták és elismert tény az is, hogy alperes őket az ingatlanok haszonélvezte fejében adott