Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)
60 A birtok és a birtokvédelem. 148. Alperes a peres ingatlan birtokába, felperes előadása szerint is, a köztük létrejött adás ve vési szerződés alapján, tehát a felperes beleegyezésével jutott; következésképen alperes önhatalmú foglalást nem követett el. Annak megbirálása pedig, hogy a felek között létesült adásvevési szerződés állítólagos bontó feltétele bekövetkezte folytán a birtoklás kit illeti meg? e per keretébe nem tartozik. (Curia helybenhagyja. 1893 április 7-én 2426/1892. sz. a.) 149. Jogkérdések elbírálása a sommás visszahelyezési per körén kivül esvén; a szerződésből a szerződő felek által származtatható igények e perben elbírálás tárgyát nem képezhetik. Budapesti tábla: Felperesek keresetüket arra alapit]ák, hogy AlsóLajosmizse és Bene pusztán 306 jogosult részére a legelőilletőség egy tagban méretvén ki, az ezen legelőilletőséghez jogositottak 1869. évben B) szerint egymás közt akként szerződtek, hogy azon területet legelőül közösen fogják használni; ennek folytán felperesek, Iák a fentebb jelzett szerződési jogviszonyba szintén beléptek, a többi közös birtokosokkal a kérdéses 2022 hold területű legelőt egy tagban osztatlanul 1869. évtől kezdve folyton használták, mignem 1885. évben alperes bizonyos részletekben épitkezvén, árkot ásatván s több holdnyi területet felszántván, ezen részleteket a közös használat alól elvonta. Jogkérdések elbírálása a sommás visszahelyezési per körén kivül esvén, a B) alatti szerződésből a szerződő felek által származtatható igények e perben elbirálás tárgyát nem képezhetik; a miért is azon szerződés valódisága és azon kérdés, vájjon azon szerződés eredetije létezik-e? vájjon az évekkel ezelőtt megszüntettet'ett-e vagy érvényben van-e? e perben perdöntő körülménynek nem tekinthető. A sommás visszahelyezési perben vizsgálat tárgyát csupán az képezi, vájjon felperes birtokában volt-e az állitólagös megháboritás előtt azon dolognak vagy jognak, melybe magát visszahelyeztetni kéri s fenforog-e alperes részéről birtokháboritási tény. Felperesek azon állítást, hogy a kérdésben forgó területen a legelőilletőség minden egyes birtokosnak elkülönítve adatott ki s a telekkönyvben kizárólagos tulajdonául vétetett fel, kétségbe nem Vonván, önként következik, hogy az összes birtokosok az egész területnek, mint közösnek birtokában nem voltak, s így a terület birtokába való visszahelyezést sem az összes birtokosok nem követelhetnék, sem azok közül egyesek nem követelhetik. (Curia helybenhagyja. 1884 augusztus 24-én 6375. sz. a.) 150. Sommás visszahelyezési perben a kérdés tárgyát csupán az képezi, hogy a háboritás tárgyaként megjelölt kereseti peres erdős területnek megelőző években felperes község volt-e birtokában, s a háboritás ténye alperesek részéről fenforog-e? (Curia 1893 márczius 7-én 1115. sz. a.) 151. Sommás visszahelyezési perben a jogkérdés elbirálás tárgyát nem képezi, hanem egyedül a használat és birtoklás irányadó: ehhez képest felperes azon oknál fogva, mert a papi illetményéhez tartozó