Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

A birtok és a birtokvédelem. 59 Minthogy azonban alperesek a kérdéses kőfalat csakis az illetékes közigazgatási hatóság engedélyével építtethették, felperes tartozott volna bebizonyítani, hogy ő ezen építkezés ellen akár személyesen, akár megbízottja által annak idején tiltakozott és hogy alperesek a tiltakozás ellenére folytatták az építkezést. Tekintve, hogy felperes ezt a per során bebizonyítani meg sem kísérelte, a panaszolt önhatalmú foglalás ténye meg nem állapitható, miért is mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával felperest keresetével elutasítani kellett, és pedig annyival inkább, mert a per adataiból, de a felek érveléseiből is az tűnik ki, hogy a felek közt felmerült vita tárgyát tulajdonképen az abrudbányai 328. sz. tjkönyvből az 1082. sz. tjkönyvbe átjegyzett előbb Sch. Katalin s utóbb alperesek nevére bevezetett 710. hrszámu ingatlan képezi. Felperes ugyanis a per során azt állítja, hogy a jelzett 710. hrsz. ingatlan a telekkönyvi hatóság által- tévesen lett alperesek nevére a telekkönyvbe bevezetve, mivel alpereseket abból csak a telekkönyvben kitüntetett 50 a többi pedig felperest illeti meg. Felperesnek ezen érvelése azonban jelen perben nem volt figyelembe vehető, mert a felek közt a kérdéses ingatlant illetőleg felmerült vitás kérdésnek, illetve annak a megbirálása, vájjon felperest a 710. hrsz. ingatlanból megilleti-e valami, s ha igen: mennyi, jelen sommás visszahelyezési per keretén kivül esik. (1891 július 8-án 4873. sz. a.) 145. Sommás visszahelyezési perben nem képezheti a vitának és eldöntésnek tárgyát az, hogy a peres ingatlan birtok joga kit illet. (Curia 1894 június 15-én 4679. sz. a.) 146. A sommás visszahelyezési per keretébe nem tartozik azon kérdés eldöntése, hogy felperest megilleti-e alperessel szemben a kereseti ingatlanok birtoka özvegyi jogon. Budapesti tábla: Felperes keresetében maga sem állítja, hogy a peres ingatlant tényleg birtokában tartotta, alperes pedig tagadta; és ezzel szemben felperes birtoklása mellett semmi bizonyítékot sem szolgáltatott. Ily helyzetben tehát felperes birtoklása igazolva nem lévén, birtokháboritás esete fenn nem forog; azon kérdés eldöntése pedig, megilleti-e felperest alperessel szemben özvegyi jogon a kereseti ingatlanok birtoka, a sommás visszahelyezési per körébe nem tartozik; ennélfogva stb. (1887 márczius 17-én 7644. sz. a. Curia a másodbiróság ítélete indokolásánál fogva helybenhagyatik. 1887 augusztus 24-én 6537. sz. a.) 147. Sommás visszahelyezési perben jogi kérdés birói eldöntés tárgyát nem képezheti. — A peres felek közt lefolytatott sommás visszahelyezési perben hozott Ítélettel a szolgalomra nézve csak tényleges birtoklás állapíttatván meg és az előbbeni állapot visszahelyezése rendeltetvén el, ezen ítélet alperes szolgalmi jogának megszerzése tekintetében itélt dolgot nem képez. (Curia 1903 május 19-én 4236/1902. sz. a.)