Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)
A birtok és a birtokvédelem. 55 129. Azon okból, mert visszahelyezést kérő tényleg birtokolta a kereset indításakor a szóban forgó ingatlant, a kereset még tárgytalannak nem tekinthető. Curia: Az alsóbiróságok az ingatlan birtoklására, illetőleg birtoklási jogainak megállapítására intézett keresetet azon okból utasítják el, mert felperes a kérdéses ingatlannak a kereset indításakor már ugy is birtokában volt, vagyis az alsóbiróságok a keresetet tárgytalannak jelzik. A per adatai azonban e felfogás helyes voltát megczáfolják. Alperes beismeréséből kétségtelen ugyanis az a körülmény, hogy a kereseti ingatlan birtoklásába leendő visszahelyezés iránt alperes e pert megelőzőleg felperes ellenében marasztaló határozatot nyert. A dolog ez állásában nyilvánvaló, hogy azon okból, mert felperesek tényleg birtokolták a kereset indításakor a szóban forgó ingatlant, a kereset tárgytalannak nem tekinthető, mivel alperes a kedvező Ítélet végrehajtását bármikor eszközölheti, és felperes már az 1807: XIII. t.-cz. intézkedése alapján, de a dolog természeténél fogva is, azon czélból, hogy a tényleges birtoklást a sommás visszahelyezési perben keletkezett Ítélet rendelkezése daczára megtarthassa, illetőleg a mennyiben a per indítása óta alperes netán az ítéletet végre is hajtotta volna, a birtoklást visszanyerhesse, utalva van arra, hogy birtoklási jogának megállapítását és esetleg alperesnek a birtoklás visszaengedésére vonatkozó elmarasztalását rendes perrel szorgalmazza stb. A sommás visszahelyezési perben a jogkérdés eldöntés tárgyát nem képezvén, ezen rendes per azon intézmény, melynek keretében döntendő el az, vájjon az ingatlan birtoklási joga felpereseket, avagy alperest illeti-e meg ? stb. (1890 február 18-án 8870/1889. sz. a.) 130. A jelképi birtokbaadás a tényleges birtokbaadással egyenlő joghatálylyal bírván, az illetékes birói jelképes bevezetés alapján a sommás visszahelyezés követelhető. Felső-eőri járásbíróság: Alperesek önbeismerő vallomásával azon körülmény, hogy a szemlejegyzőkönyvben körülirt ingatlan mint a felosztott közösökbőli illetmény felperesnek jutott és a hitelesítési eljárás alkalmával annak birtokába felperes be is vezettetett, igazoltatván: ennélfogva felperes ezen ingatlanhoz a hitelesítési birói ténykedés alkalmával a bevezetés által birtokot nyervén, illetve ezen ingatlanra nézve a korábbi birtokos békés birtoklását folytatván, miután az 1882. évi május 8-án történt hitelesítés után bekövetkezett birtokháboritás miatt egy év és egy napon belőli időközben jogai megóvása czéljából keresettel élt, sommás uton visszahelyezendő volt . . . annyival inkább, mert alperesek azon állítása, mintha felperes a kérdéses ingatlan birtokába a hitelesítés alkalmával csak oly fentartással vezettetett volna be, hogy azt tényleg birtokba csakis azon idő elteltével veheti, ha arra nézve alperesehnek a község részéről szerzett, a tanuk vallomásaival beigazolt használati joga, illetve az általuk említett 5 év letelik, a hitelesítésről felvett és hiteles másolatban a periratokhoz csalóit jegyzőkönyv tartalmával megczáfoltatik, mert abban ezen körülményről említés nem tétetik stb. (Budapesti tábla: Felperes keresetével elutasittatik stb. Curia:
