Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

56 A birtok és a birtokvédelem. Az elsőbiróság Ítélete hagyatik helyben . . . felhozott indokain kivül annálfogva is, mert a jelképi birtokbaadás a tényleges birtokbaadással egyenlő jogi hatálylyal bir, ebből pedig önként következik, hogy felperes a jelképi birói átadás folytán, ha a korábbi birtokos -birtoklásának folytatójául nem tekintetnék is, az illetékes birói jelképes bevezetés alapján a sommás utoni visszahelyezést követelni jogositva volt. (1885 január 29-én 7835. sz. a.) 131. Az ingatlan birtokbaadása iránti kereset meg nem alapittathatik, ha felperes sem azt nem bizonyította, hogy a kereset beadásakor alperes az ingatlant birtokolta; sem azt nem mutatta ki, hogy alperes a birtoklásnak milyen jelét adta. Tábla : Az elsőbiróság Ítélete helybenhagyatik azon indokból: mert felperesnek azt kellett volna bizonyítani, hogy alperes a kereset beadásának időpontjában birtokolta a kérdéses ingatlant; erre nézve pedig egyáltalában semminemű bizonyítékot nem nyújtott: mert továbbá egyáltalán nem jelölte ki azt, hogy alperes milyen látható jelét adta birtoklásának; és a múltra vonatkozólag sem kívánt más bizonyítékot nyújtani, mint a főesküt, holott a birtoklás természetéből folyólag azt egyéb módon is alkalma lehetett bizonyítani. Curia a tábla ítéletét az abban felhozott indokokból helybenhagyta. (Curia 1886 jun 22-én 2437. sz. a.) 132. A visszahelyezési pernek egyedüli czélja az előbbi, vagyis a háboritást megelőzőleg létezett birtok- vagy jogállapotnak a visszaállítása, miből következik, hogy visszahelyezést csakis az követelhet, ki birtokban vagy valamely jognak gyakorlatában volt. Az özvegyi jognak gyakorlása pedig az által érvényesül, hogy az özvegy férje javaiban bennmarad. Tekintve azonban, hogy felperes saját beismerése szerint férjétől különválva élt s így ennek elhalálozása idejében nem volt férjének vagyonában, abban tehát benne sem maradhatott, miből következik, hogy özvegyi jogát tényleg nem gyakorolta, ennélfogva abba, minthogy abban meg sem háboríttathatott, vissza nem helyezhető. (Curia 1893 április 7-én 1970/1893. sz. a.) 133. A sommás visszahelyezés egyik alapfeltételét a tényleges birtoklás képezi; már pedig felperesek maguk is elismerik, hogy a jelen per tárgyát képező s a gyerő-vásárhelyi 4. sz. telekjegyzőkönyvben 2715. helyrajzi szám alatt bejegyzett terület a telekjegyzőkönyvben bejegyzett közös tulajdonos-társaknak osztatlan birtokát képezi, a kik azt 1893 május 15. napját megelőzően tényleg birtokban is tartották. Minthogy ezen peres területnek birtokát jogszerűen felperesek csak az összes birtokosoktól szerezhették volna meg, a mit azonban maguk sem állítanak, annál kevésbé bizonyítanak; ehhez képest felperesek a kérdéses erdőterület jogszerű birtokosainak azon az alapon, hogy azt a közös birtokosok egyike tényleg felpereseknek átadta, annál kevésbé tekinthetők, mert a per adatai szerint részben oly egyén által vezettettek be a birtokba, a ki birtokban sohasem volt és birtokjoggal soha