Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

52 A birtok és a birtokvédelem. takozott s azt befejezni is engedte, ezzel szemben felperesnek a IL rendű alperes épitkezése miatt, illetve az épitkezés lebontása iránt sommás visszahelyezési peruton fellépni joga nincs. (1894 deczember 14-én 10704/1893. sz. a.) Ugyanigy Curia: A helyszínén foganatosított szemléből kitűnik, hogy panaszolt épitkezés a kereset beadásakor már befejeztetett s felperes azt, hogy ő ezen épitkezés ellen annak megkezdésekor vagy tartama alatt az illetékes közigazgatási hatóságnál tiltakozott, nem is állította, az általa eltűrt épitkezés miatt tehát,, annak befejezése után, előbbi állapotba való visszahelyezést nem követelhet. (1883 május 19-én 1164. sz. a.) 122. Az, ki az illetékes hatóság engedélyével megkezdett épités ellen annak megkezdésekor vagy tartama alatt tiltakozott, annak joga van sommás uton az előbbi állapotba vajó visszahelyezést kereset utján érvényesíteni. (Soproni törvényszék mint felebbezési bíróság 1895 július 4-én 7491. sz. a.) 123. A visszahelyezés alapja csak a törvénytelen foglalás, esetleg háborgatás lehetvén: kötelessége annak, ki magát visszahelyeztetni kéri, bizonyítani a maga valóságos és törvényes birtokát, vagyis azt, hogy akkor, midőn a foglalás történt, ő, t. i. a panaszos maga vagy oly jogelőde, kinek birtoklását törvény szerint folytatni jogosítva van, tettleges birtokban volt. — Oly esetben, midőn az özvegy elhal, a leányok pedig férjhez mentek, utóbbiak beruházási és egyéb követeléseik megnyerése végett, az eddigi törvényes gyakorlat és fennálló döntvények értelmében jogaikat nem visszahelyezési, de külön uton inditandó perrel szorgalmazhatják. Felperesek visszahelyezésig keresetűket előadásuk szerint részint, néhai ifj. A. Kálmán testvérük, részint édes anyjuk id. A. K.-né jogára állapítják, ugy mint azok jogutódai. Ez alapon azonban keresetüknek helyt adni nem lehetett, mert néhai anyjuk birtoka id. A. Kálmán halála után a perhez 2*/. és B) alatt csatolt három bíróság ítélete szerint csak özvegyi jogból vagyis az ingatlanok haszonélvezetéből állott, minthogy pedig az özvegyi jog tisztán személyhez kötött jogosultságot képezvén, csak addig tart, míg az özvegy életben van, s ennélfogva azt halála után senki sem folytathatja, sem abban nem örökösödhetik : kétségtelen, hogy felperesek kik különben is a birtokban anyjukkal együtt nem voltak, a tettleges birtok alapján a visszahelyezést nem kérelmezhetik, mert nem tekinthetők anyjuk oly jogutódainak, kik jogosítva volnának annak halála után az özvegyi joga birtoklását folytatni. De nem állhat meg keresetük, mint néhai ifj. A. Kálmán testvérük jogutódainak sem, mert az említett ítéletek tartalmából kitetszik,, hogy Kálmán testvérüknek 1849. évben bekövetkezett magvaszakadtával, alperes édesatyja A. József örökségi igénye a visszahelyezés tárgyát képező ingatlanokra mint fiágot illetőkre jogerejüleg megállapittatott: ezen ténynyel szemben tehát ifj. A. Kálmánnak a birtokban jogutódai nem lehetnek. A mi pedig azon keresetbeli állításukat illeti^.