Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

A birtok és a birtokvédelem. 53 hogy jogosítva vannak a birtokot még az esetben is visszatartani, ha •az fiágiság czimén bárkinek is megítéltetnék, mindaddig, mig az adományozási összeg és beruházási érték nekik ki nem fizettetik, ez tartható alappal nem bir: mert oly esetben, midőn az özvegy elhal, a leányok pedig férjhez mentek, beruházási és egyéb követeléseik megnyerése végett, az eddigi törvényes gyakorlat és fennálló döntvények értelmében jogaikat nem visszahelyezési, de külön uton indítandó perrel szorgalmazhatják. Végre azon állításuk, hogy a mennyiben alperesek atyja az ősiségi parancs értelmében, ellenük, mint hajadonok ellen annak idején a pert folyamatba nem tette és ennélfogva az ifj. A. Kálmán testvérük után maradt birtok tulajdonjoga őket illeti, e perben figyelembe vehető nem volt, nemcsak azért, mert visszahelyezési perekben a birtokra vonatkozó jogkérdések nem vitathatók és el nem dönthetők, hanem azért is, mert az E) alatti Ítéletből kitetszik, hogy a peres felek közt egy külön per van folyamatban, melyben épen ezen kérdés képezi viszonkövetelésük tárgyát, mely tehát ott lesz eldöntendő. Mindezeknél fogva tekintettel arra, hogy felperesek a kereseti ingatlanokban tettleges birtoklás folytatására nézve jogutódokul nem tarthatók, saját személyükben pedig a birtoklást nem igazolták, mindkét alsóbirósági Ítélet megváltoztatásával, keresetükkel elutasitandók voltak stb. (Curia 1884 április 24-én 1158. sz. a.) 124. Az örökös önhatalmú tény fenforgása esetében visszahelyezési keresetét már az örökhagyó által gyakorolt birtoklásra is alapíthatja; de midőn több különböző jogczimen igénylő örökös létezik, nem származhat joga sommás visszahelyezési keresetre egyiknek sem harmadik személy irányában, oly birtokbavétel alapján, melyet a harmadik személy valamely örököstárs ténye, intézkedése folytán vett igénybe. Curia: A tanuk vallomásával és adókataszteri bizonylattal begyőzöttnek tekintendő ugyan az a körülmény, hogy az a 8 láncz föld, a melyből alperes 1 láncz földet 1890. évi márczius havában mivelés álá vett, felperes férje, B. Jánosnak volt tényleges birtokában ennek 1889. évben történt elhalálozásáig és hogy addig fia, B. Péter azon ingatlan iránt csak atyja nevében rendelkezett; mindamellett a sommás visszahelyezési keresetnek hely nem adható azért, mert az ily czimü keresetnek egyik feltétele: az önhatalmú tény hiányzik. Való ugyan, hogy az örökös, legyen az özvegy vagy leszármazó, önhatalmú tény fenforgása esetében visszahelyezési keresetét már az örökhagyó által gyakorolt birtoklásra is alapithatja; és hogy jogelőde halála után, ha eltérő körülmény nem bizonyittatik, a biróság részéről való elismerést megelőzőleg és illetőleg a hagyaték átadása előtt is a birtoklás folytatójának ő tekintendő;' de a midőn — mint jelen esetben — több különböző jogczimen igénylő örökös létez, tehát kizárólagos birtoklást egyik sem követelhet, nem származhat joga sommás visszahelyezési keresetre egyiknek sem harmadik személy irányában oly birtokbavétel alapján, a melyet a harmadik személy valamely örököstárs ténye, intézkedése folytán vett igénybe. Ezt a szabályt alkalmazva, nem lehet alperest