Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

A birtok és a birtokvédelem. 51 120. Ha valamely ház tulajdonosa beleegyezését adta abba, hogy a szomszéd házra meghatározott terv alapján második emelet épittessék és a szomszéd ház tulajdonosa e tervtől el nem tér: akkor nem indíthat sommás visszahelyezési pert a miatt, hogy az építkezés alkalmával az ő falát borító és abból kiálló faldiszitmény le lett tördelve, és hogy az ő falának a diszitménytől megfosztott része a szomszéd ház falához lett idomítva. A birói szemle eredményéből és a tanuk vallomásából megálla­pítható ugyan az, hogy 1891. évi augusztus 28-án NB. a. felvett váz­rajzon a)} g)} h)} c) pontokkal határolt helyen az alperes által tett építkezés alkalmából a falat borító és abból kiálló faldiszitmény letör­deltetett; továbbá, hogy mig alperes építkezése előtt a letördelt fal­diszitmény a vázrajzon g), b)} d)} h) pontokkal jelölt és ennél meg­levő diszitménynyel együtt egy oly összefüggő egészet képezett, hogy az égész diszitmény felperes 338. sz. házához tartozónak tünt fel, addig alperes 339. sz. házának építése, illetve második emeletre felemelése után a falnak diszitményétől megfosztott része alperes háza falához idomíttatott és ehhez tartozónak vakoltatott;, mindazonáltal e tények nem szolgálhatnak alapul arra, hogy fel­peres sommás visszahelyezési kérelme teljesíttessék és a faldiszitmény előbbi állapotába helyeztessék. Ugyanis felperes beismeri azt, hogy az 1891. évi márczius 21-én tartott közigazgatási bejárás alkalmával bele­egyezését adta abba, hogy alperes házát az általa tervezett alakban tovább második emeletre felépíttesse és beleegyezését csupán azon fel­tételhez kötötte, hogy az uj építkezésből kára ne származzék; minthogy pedig felperes nem bizonyította azt, hogy alperes épít­kezése alkalmából a közigazgatási uton megállapított tervtől eltért, fel­peres az alperes által létesített változást tűrni tartozik és pedig annyi­val inkább, mert az újból építés alkalmából nemcsak a faldiszitményen, de a tetőzeten és a csatornán is történtek változtatások, a melyeknek előbbi állapotba helyezése nélkül, a mire a kereset tüzetesen ki nem terjed, nem is volna helyreállítható. (Curia 1893 június 26. 4918. sz. a.) 121. Ha a háboritottnak az építkezésről tudomással kellett bírnia, és az építkezés ellen nem tiltakozott s azt befejezni is engedte, sommás visszahelyezési peruton fellépni joga nincs. Curia: Minthogy a kérdéses építkezésnek az I. rendű alperes által történt megkezdésétől kezdve a kereset beadásáig, a törvény által elő­irt egy év eltelt, felperes keresete I. rendű alperessel szemben ez uton elkésett. A II. rendű alperessel szemben felperest elutasítani kellett azért, mert a tanuk bizonyították, hogy felperes, a II. rendű alperes által a kereseti előadás szerint az I. rendű alperessel közösen birt ház­ban, az építkezés ideje alatt megfordult, azonfelül az alperesek háza a felperes házának közvetlen szomszédságában van s a tanuk vallomásá­ból kitetszőleg az alperesek jelzett közös házában a kérdéses építkezés hónapokig tartott, ezekből a körülményekből pedig okszerűen követ­kezik, hogy felperesnek a II. rendű alperes által történt kérdéses épít­kezésről tudomással kellett bírnia; ha tehát az építkezés ellen nem til­4*

Next

/
Thumbnails
Contents